A hőség már most több ezer életet követelt – és ez még csak a kezdet

A kutatók úgy vélik: ez a jelenség már nem a jövő, hanem a mindennapjaink brutális valósága. Az új tanulmány szerint a június végén és július elején tapasztalt hőség során a hőmérséklet sok helyen 39–41 Celsius-fokig emelkedett, légkondicionálás nélküli háztartások millióiban okozva elviselhetetlen körülményeket. Turisztikai látványosságokat kellett bezárni, bozóttüzek tomboltak, és a kórházak túlterheltté váltak. A hatás azonban nemcsak látványos, hanem mélyen pusztító is volt: az elemzések szerint csak 12 európai városban mintegy 2300 ember halt meg a hőhullám következtében – ebből 1500 halálesetért közvetlenül a klímaváltozás felelős.

A hőség alattomos gyilkos: senki sincs teljes biztonságban

Bár a hőhullámok nem rombolják le a házakat, mint a viharok vagy árvizek, a hatásuk sokkal alattomosabb. A perzselő meleg elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegeket veszélyezteti, de bárki áldozatául eshet. A kutatók szerint az áldozatok 88 százaléka 65 év feletti volt, de több száz 20–65 év közötti ember is életét vesztette.

A tanulmány szerint a klímaváltozás 1–4 Celsius-fokkal tette forróbbá az adott időszakot, és ez a kicsinek tűnő emelkedés is bőven elég ahhoz, hogy drasztikusan megnőjön a halálozás. Madridban például a hőség okozta halálesetek 90 százalékáért közvetlenül a globális felmelegedés volt felelős. A kutatásban részt vevő szakértők úgy fogalmaztak:

A szakértők szerint az extrém meleg nemcsak erősödni fog, hanem egyre gyakoribbá válik, és ez már most is komoly alkalmazkodási kényszert jelent a városoknak.

A hőség nemcsak a testet, a rendszert is megtöri

Ahogy a hőmérséklet extrém szinteket ér el, nemcsak az emberek, hanem a városok rendszerei is küzdeni kezdenek. A kórházak túlterheltek, a sürgősségi osztályok zsúfolásig megtelnek, a gyógyszertárakban elfogy a láz- és vérnyomáscsökkentő készlet, és az áramszünetek, vízhiányok sem ritkák a túlterhelt infrastruktúra miatt. A hosszan tartó kánikula komoly próbatétel elé állítja a közlekedést, az áramhálózatot, de még az élelmiszer-ellátást is. Mindez együttesen olyan helyzetet teremthet, amelyre sok nagyváros egyszerűen nincs felkészülve – és a globális felmelegedés miatt egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak ezt a luxust. 

 Az idő sürget: át kell állnunk a megújuló energiaforrásokra, újra kell gondolnunk a várostervezést, és különösen a legsebezhetőbb csoportokat kell megvédeni, mert a jövő hősége már itt van – és már most is öl.

Nyitókép:  EugeneEdge / Shutterstock

Forrás:CNN