Ez lesz a történelem legrövidebb napja a Földön – az oka pedig hátborzongató

A Föld átlagosan 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül, ám ezt az időtartamot ma már ezredmásodperces pontossággal mérjük, és a legújabb adatok szerint hamarosan elérkezhet az emberiség által valaha mért legrövidebb nap. A számítások szerint ez a jelenség akár már idén nyáron bekövetkezhet – három lehetséges dátum is szóba került: július 9., július 22., vagy augusztus 5. E napokon a Föld várhatóan 1,3 és 1,5 ezredmásodperccel kevesebb idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint a megszokott 86 400 másodperc.

Mi állhat Föld gyorsulása mögött?

A kutatók jelenleg sem tudják pontosan, mi okozza ezt a gyorsulást. A Moszkvai Állami Egyetem tudósa, Leonid Zotov szerint senki sem számított rá, és egyelőre nincs teljes magyarázat a háttérben zajló folyamatokra. A Föld forgását természetes tényezők is befolyásolják: földrengések, az óceánáramlatok mozgása, a sarki jégtakaró olvadása, valamint a légkör felsőbb rétegeiben fújó erős szelek – az úgynevezett jet streamek – mind képesek tömeget áthelyezni, és ezáltal befolyásolni a bolygó egyensúlyát.

A legfontosabb szereplő azonban a Föld belső szerkezete: a bolygó belsejében forró, olvadt fém áramlik, és ez a mozgás nemcsak a mágneses teret hozza létre, hanem apró eltolódásokat is előidéz a Föld tömegközéppontjában. Ez hasonló ahhoz, ahogy egy műkorcsolyázó gyorsabban forog, amikor behúzza a karjait – ha a Föld belső rétegei változtatják az eloszlásukat, az hatással lehet a teljes forgási sebességre.

Mi történhet, ha a gyorsulás tartós marad?

A legrövidebb napot eddig 2024. július 5-én mérték, ekkor a Föld 1,66 ezredmásodperccel kevesebb idő alatt tett meg egy teljes fordulatot, mint a szokásos 24 óra. A mérések szerint 2020 óta többször is megdőlt a forgási rekord: 2020. július 19-én és 2021. július 9-én is 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap, míg 2022-ben már 1,59 ezredmásodperces gyorsulást is rögzítettek. A 2023-as évben kissé lassult a bolygó, ám idén újra rekorddöntögetésbe kezdett: 2024 lehet az év, amikor a Föld a leggyorsabban forog a modern mérési technológia kezdete óta.

A világ jelenleg az UTC (Coordinated Universal Time) nevű rendszer szerint méri az időt, amelyet időnként szökőmásodpercekkel igazítanak a Föld forgásához. Ha azonban a gyorsulás tartósnak bizonyul, először történhet meg, hogy nem hozzáadunk egy másodpercet, hanem kivonunk – ez lenne a világ első negatív szökőmásodperce. Ez technikai kihívásokat okozhat az időalapú rendszerekben, és valószínűleg globális szinkronizációs intézkedésekre lesz szükség.

A tudósok jelenleg a Föld belső rétegeit, a Hold gravitációs hatását, az óceánok áramlását és a nagy légköri rendszerek mozgását elemzik, hogy pontosabb előrejelzéseket tudjanak készíteni. Egy dolog azonban biztos: bolygónk forgása sosem volt teljesen egyenletes, de az, hogy ilyen mértékű gyorsulás figyelhető meg, új kérdéseket vet fel – és ezekre egyelőre nincs egyértelmű válasz.

Nyitókép: buradaki / Shutterstock

Forrás: dailymail