Július 1. Kedd, Annamária, Tihamér

Ez lehet az utolsó napunk: az univerzum bármelyik pillanatban megsemmisülhet

Elpusztulhat a teljes világegyetem egyetlen pillanat alatt – és még csak észre sem vennénk. Egy új elmélet szerint az univerzum nem is olyan stabil, mint gondolnánk.


Egy láthatatlan „önmegsemmisítő gomb” is rejtőzhet az univerzumban, amit ha valami – vagy valaki – véletlenül megnyom, az mindent elpusztíthat: a Földet, a Napot, az egész galaxisunkat… És a legfélelmetesebb? Lehet, hogy már el is indult.

Összeomolhat az univerzum?
Összeomolhat az univerzum?  Fotó: IgorZh / Shutterstock

Az univerzum végítélete: egy vákuum csapdája

A világegyetem működését sokféle forgatókönyvvel próbálták már leírni a tudósok, az ősrobbanástól kezdve a hőhalálig. Ám egyes fizikusok most újabb és sokkal veszélyesebb lehetőségre hívták fel a figyelmet: az univerzum talán nem is a végső, stabil állapotában létezik.

A tudomány mai állása szerint minden dolog – legyen az maga a téridő – valamilyen energiaállapotban van. A legalacsonyabb, legstabilabb állapotot „vákuumállapotnak” hívjuk. Ha egy rendszer ennél magasabb energiaszinten „reked meg”, azt „hamis vákuumként” ismerjük. Olyan ez, mintha egy üveggolyót egy tál közepére helyeznénk, ami viszont egy magas székre van állítva: a golyó addig stabil, amíg valami le nem löki onnan. Ha ez megtörténik, visszafordíthatatlan láncreakció indul be.

A hasonlat nem túlzás: ha az univerzum bármely pontján átbillen az egyensúly, és létrejön az úgynevezett „valódi vákuum”, az olyan, mint amikor egy dominósor első darabja eldől. A valódi vákuum egy gyorsan táguló buborékként terjedne, mindent megsemmisítve, amin áthalad. Bolygók, csillagok, sőt maga a fizikai valóság szerkezete is megszűnne.

A Higgs-mező: a világmindenség aknamezeje?

A jelenség kulcsszereplője a Higgs-mező, amely minden ismert részecskének tömeget ad. A híres Higgs-bozon felfedezése 2012-ben a CERN Nagy Hadronütköztetőjében hatalmas áttörést jelentett, ám egyben aggasztó kérdéseket is felvetett. Egyes elméletek szerint ugyanis maga a Higgs-mező is csak egy hamis vákuumban létezhet – vagyis nincs teljesen stabil állapotban.

 az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, ahol 2012-ben a Higgs-bozon létezését igazolták
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, ahol 2012-ben a Higgs-bozon létezését igazolták Fotó: D-VISIONS / Shutterstock

Ez a feltételezés drámai következményekkel jár. Ha valamilyen esemény – például egy kozmikus részecskeütközés – „elmozdítja” a Higgs-mezőt a valódi vákuumállapotba, egy olyan energia-fal keletkezik, amely fénysebességgel haladva elpusztítja az univerzum minden részét. Ráadásul, mivel a fal gyorsabban mozog, mint ahogy a fény figyelmeztetni tudna minket, sosem látnánk jönni. Egyik pillanatban még létezünk – a következőben pedig már nem.

A fizika törvényei, ahogy ma ismerjük őket, szintén megszűnnének. Az atomokat alkotó részecskék tömegei megváltoznának, ami a kémiai kötések széthullásához, és minden eddig ismert struktúra összeomlásához vezetne. Ha új világegyetem alakulna ki a romokon, annak szabályai teljesen idegenek lennének számunkra – és aligha támogatnák az általunk ismert életformák létezését.

Már el is indult a pusztulás?

Talán a legijesztőbb kérdés: lehetséges, hogy ez az egész már el is kezdődött? A kvantumfizika szerint az univerzum bármely pontján véletlenszerűen létrejöhet egy valódi vákuum-buborék. Ez történhet egy parányi fekete lyuk keletkezésekor – amelyek elméletileg már az ősrobbanás első másodperceiben is megszülethettek –, vagy kvantum-alagutazás révén, amikor a mező spontán átugrik az alacsonyabb energiaszintre.

A megnyugtató rész: ha ilyen buborék már létezik valahol, akár több milliárd fényévnyire is lehet tőlünk, és az univerzum tágulása miatt talán sosem fog elérni hozzánk. Sőt, egyes elméletek szerint az ősrobbanás maga is egy korábbi hamis vákuum összeomlásából származhatott – vagyis nem kizárt, hogy az egész világegyetem már egyszer „újraindult”.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a hamis vákuumból való összeomlás bármikor megtörténne, de azt sem tudjuk biztosan, hogy nem.

Nyitókép: IgorZh / Shutterstock

Forrás: dailymail

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!