Csökken a dögevők száma – te is megfizetheted az árát

A keselyűk, hiénák és borzok most kihalás szélére kerülnek: a világon élő dögevő fajok több mint egyharmada veszélyeztetett. Ez nem csupán egy természeti katasztrófa – hanem egy emberi járványokkal fenyegető egészségügyi bomba is. Sőt, a fajok eltűnése már most érzékelhető változásokat hoz a fertőzési láncokban: tömegesen szaporodnak a patkányok és kóbor kutyák, amelyek új, halálos betegségeket terjeszthetnek.

Miért váltak nélkülözhetetlenné a dögevők?

A dögevők kulcsfontosságú szerepet játszanak a természetben. Szakértők állítják, hogy ezek az állatok, legyenek azok keselyűk, hiénák vagy éppen teknősök, megeszik a tetemeket, így blokkolják a baktériumok, vírusok és paraziták szabad terjedését. A kutatások kimutatták, hogy Indiában például a keselyűpopuláció összeomlása után megnőtt a kóborkutyák száma, ami a veszettség járványát hozta el: becslések szerint 1992 és 2006 között közel félmillió ember pusztult el ezen megbetegedés miatt.

A dögevők három dolgot is egyszerre végeznek: tisztán tartják a környezetet, eltüntetik a hulladékot, és segítenek megelőzni a járványokat. Ez nemcsak a természetnek, hanem nekünk, embereknek is létfontosságú.

És hogy mely fajok tűnnek el?

A Stanford Egyetem által végzett felmérésben 1 376 „tetemevő” gerinces faj szerepelt – nagytestű madaraktól a hüllőkön át a kétéltűekig. A vizsgálat szerint ezrek tűnhetnek el a dögevők közül. A nagytestűek, a kizárólag tetemekre specializálódott fajok 36‑40%-a jelenleg csökkenő vagy fenyegetett státuszban van. A lista elején állnak a keselyűfélék, amelyek közül 17 fajból több mint a fele legalább veszélyeztetett besorolású.

A hiányukat nem tudják pótolni a kisebb dögevők – a patkányok, mosómedvék, kóbor kutyák nem rendelkeznek elegendő "takarítókapacitással". Sőt, ezek az állatok önmagukban járványgócok: leptospirózis, brucellózis, cryptosporidiosis, veszettség – a fertőzések újra utat törnek maguknak, ha nincs, aki eltakarítsa a hulladékot.

Mi az, amit tehetünk?

A kutatók egyértelműen fogalmaznak: a dögevőket meg kell védeni. Szigorúbb törvények az élőhely- és gyógyszermaradványok ellenőrzésére, vagy éppen oktatási kampányok szükségesek. Hiszen a probléma szorosan összefonódik a mi egészségünkkel is: ha eltűnnek a természet saját takarítói, a tetemek fertőzésforrássá válnak, nem pedig biológiai védelemként funkcionálnak.

A kutatók szerint nem az a megoldás, hogy félünk ezektől az állatoktól – hanem az, hogy megvédjük őket. A dögevők eltűnése nemcsak a természetre veszélyes, hanem ránk is: ha nem takarítják el a tetemeket, azok hamar fertőzésforrássá válhatnak.

Ezért fontos, hogy szigorúbb szabályok védjék a dögevők élőhelyeit, és korlátozzák az olyan veszélyes állatgyógyszerek használatát, amelyek ezeket az állatokat mérgezik. Emellett elengedhetetlen lenne az emberek szemléletformálása is – hogy ne ellenségként, hanem a természet (és az emberi egészség) szövetségeseiként tekintsünk ezekre az állatokra.

A tanulmány egyértelműen fogalmaz: a dögevők védelme nemcsak természetvédelmi ügy – hanem közegészségügyi kérdés is.

Nyitókép: Petr Szymonik / Shutterstock

forrás: zmescience