Július 15. Kedd, Henrik, Roland

Óriási meglepetés az Antarktisz alatt: a tudósokat is sokkolta, amit találtak

30 millió éve fagyott jég alatt rejtőzik egy elveszett világ. Kutatók most először térképezték fel részletesen az Antarktisz keleti jégtakarója alatti tájat.


A felfedezés az Antarktiszon nemcsak a múltba nyit ablakot, hanem segíthet jobban megjósolni a jövőnket is: azt, hogyan reagálhat a világ legnagyobb jégtömege a klímaváltozásra.

Érdekes felfedezés az Antarktiszon
Érdekes felfedezés az Antarktiszon Fotó: Oleksandr  Matsibura / Shutterstock

Az Antarktisz alatti világ, amit eddig senki sem látott

A tudósok speciális, jég alá hatoló radar segítségével olyan tájat térképeztek fel, amelyet még soha nem látott emberi szem. A jelek szerint a mai Kelet-Antarktisz alatt egykor egy hatalmas, kanyargó folyóhálózat futott – völgyekkel, medencékkel és lapos felszínekkel. Ezek a felszínek máig viszonylag érintetlenek maradtak a jégtakaró alatt, ami egészen lenyűgöző, tekintve, hogy több mint 30 millió éve rejtőznek fagyott állapotban.

A radarhullámok, amelyeket repülőgépekre szerelt antennák küldenek a jég alá, visszaverődnek a kemény kőzetrétegekről, így a kutatók pontos háromdimenziós képet kaptak arról, mi rejlik a jég alatt. A most feltárt domborzati formák azt mutatják: az Antarktisz nem mindig volt a jeges pusztaság, amit ma ismerünk – valaha zöldellő, meleg, sőt trópusi táj lehetett, gazdag vízhálózattal.

A kontinensvándorlás előtti időkben így helyezkedett el Kelet-Antarktika, Ausztrália és India. A pirossal jelölt területek azok az ősi sík felszínek, amelyeket a kutatás most térképezett fel. Fotó: Guy Paxman

Miért fontos ez?

Kelet-Antarktisz ma a világ legnagyobb jégtakaróját hordozza, és annyi fagyott vizet rejt magában, ami akár 52 méterrel is megemelhetné a globális tengerszintet, ha teljesen elolvadna. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy megértsük, hogyan viselkedik ez a jégtömeg, különösen a klímaváltozás idején.

A friss felfedezés szerint a jég alatti lapos felszínek valószínűleg természetes akadályként lassítják a jég mozgását az óceán felé – vagyis valódi védőbástyaként működnek. Ha azonban ezek az akadályok gyengülnek vagy a jég olvadásával átalakulnak, az felgyorsíthatja az olvadást és a jégveszteséget is.

A kutatók most azt tervezik, hogy fúrással próbálnak még mélyebbre jutni a múlt rétegeibe: kőzetminták segítségével szeretnék pontosítani a klímamodelleket, amelyek a jövő tengerszint-emelkedését vetítik előre. Az új adatok lehetővé teszik, hogy ezek a modellek ne csak a jégtakaró felszínét vegyék figyelembe, hanem a rejtett táj hatását is az egész rendszer működésére.

Egy elveszett táj üzen nekünk: vigyáznunk kell a bolygóra, mert a mélyben már ott a bizonyíték arra, milyen törékeny az egyensúly. Most rajtunk áll, mit kezdünk vele.

Nyitókép:  Oleksandr  Matsibura / Shutterstock

Forrás: zmescience

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetik