Az Északi-sarkvidék átlépett egy veszélyes határt, ez az egész bolygóra hatással lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huAz Északi-sarkvidék változásairól általában az olvadó jégtakaró, a jegesmedvék vagy a rekordmeleg hőmérsékletek jutnak eszünkbe. Egy új kutatás szerint azonban most ennél sokkal komolyabb dolog történik a háttérben: az egész sarkvidéki tengeri tápláléklánc kezdhet átalakulni.
A tudósok szerint az Északi-sarkvidék valamikor 2009 körül egy úgynevezett kritikus fordulópontot lépett át. Ez azt jelenti, hogy a rendszer működése alapvetően megváltozott, és a folyamatot már nagyon nehéz lenne visszafordítani. A probléma középpontjában egy láthatatlan, de létfontosságú anyag áll: a nitrát.
Egy apró anyag tartja életben a rendszert a sarkvidéken
A tengeri élővilág alapját mikroszkopikus méretű élőlények, az úgynevezett fitoplanktonok adják. Ezek a parányi lebegő szervezetek a napfény segítségével táplálkoznak, és lényegében az egész óceáni tápláléklánc legalsó szintjét jelentik.
Rájuk épül:
- a zooplankton,
- a kisebb halak,
- a nagyobb ragadozóhalak,
- a tengeri madarak,
- és végül a tengeri emlősök is.
A fitoplanktonoknak azonban szükségük van nitrátokra ahhoz, hogy életben maradjanak és szaporodni tudjanak. A kutatás szerint itt kezdődött a baj.
Ahogy egyre több tengeri jég tűnik el az Északi-sarkvidéken, sokkal több napfény jut az óceán felszínére. Elsőre ez akár jó hírnek is tűnhetne, hiszen a fitoplanktonok gyorsabban szaporodnak, csakhogy ennek ára van. Amikor ezek az élőlények elpusztulnak, lesüllyednek a mélyebb rétegekbe, ahol baktériumok kezdik lebontani őket. Ezek a baktériumok közben hatalmas mennyiségű nitrátot és oxigént fogyasztanak el.
A tudósok szerint az elmúlt években ez a folyamat annyira felgyorsult, hogy az Északi-sarkvidék vizei egyszerűen elkezdték elveszíteni a nitrátkészletüket. És ez már az egész rendszer működését veszélyezteti.
A tápláléklánc alja kezd átalakulni
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az elmúlt másfél évtizedben egyre kisebb fitoplanktonfajok vették át az uralmat az északi tengerekben. Ez azért probléma, mert a kisebb fajok kevésbé hatékonyak az energia továbbadásában. Magyarul: kevesebb táplálék jut fel a tápláléklánc magasabb szintjeire. Ez hosszabb távon hatással lehet a halfajokra, a halászatra, a tengeri madarakra, és akár az egész északi ökoszisztémára is.
A kutatók szerint a változás már most zajlik.
Az egészben az egyik legijesztőbb rész az, hogy ez a folyamat tovább gyorsíthatja a felmelegedést is. A fitoplanktonok ugyanis nemcsak az élővilág számára fontosak. Hatalmas szerepük van abban is, hogy az óceánok szén-dioxidot vonjanak ki a légkörből. Ha azonban kevés lesz a nitrát, a fitoplanktonok növekedése is visszaeshet.
Ez pedig azt jelenti, hogy az óceánok kevesebb szén-dioxidot tudnak majd elnyelni, vagyis gyengülhet a bolygó egyik legfontosabb természetes klímavédelmi rendszere.
Mit kell tudni a sarkvidéki kutatásról?
- A kutatás szerint az Északi-sarkvidék 2009 körül kritikus fordulóponthoz érkezett
- Az olvadó tengeri jég miatt több napfény jut az óceánba
- Ez felgyorsította a fitoplanktonok szaporodását
- A lebomló élőlények miatt gyorsan fogy a nitrát az óceánból
- A nitrát az egész tengeri tápláléklánc egyik alapja
- Egyre kisebb fitoplanktonfajok jelennek meg az északi vizekben
- A folyamat a halállományokra és a halászatra is hatással lehet
- Az óceán szén-dioxid-elnyelő képessége is gyengülhet
- A tudósok szerint a változás jelenleg nehezen visszafordítható
Nyitókép: Shutterstock
