A tudósok szerint újra veszélybe kerülhet az ózonréteg gyógyulása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA legtöbben úgy tudják, hogy a Föld védőrétege megmenekült. A világ évtizedekkel ezelőtt betiltotta azokat a gázokat, amelyek óriási károkat okoztak az ózonrétegben, és azóta az ózonlyuk lassú javulása valóban az egyik legnagyobb környezetvédelmi sikertörténetnek számít.
Most kiderült: van egy kevésbé ismert probléma, ami újra lassíthatja a folyamatot. Egy friss kutatás szerint bizonyos ózonkárosító vegyületek még mindig nagy mennyiségben kerülnek a légkörbe – csak éppen nem hűtőgázként vagy spray-kben használják őket, hanem más vegyi anyagok gyártásához. A kutatók szerint ez akár 6–11 évvel is kitolhatja az ózonréteg teljes helyreállását.
Mi az az ózonréteg, és miért ennyire fontos?
Az ózonréteg a sztratoszférában található, nagyjából 15–35 kilométeres magasságban. Ez a vékony gázréteg védi meg a Földet a Nap káros ultraibolya sugárzásának jelentős részétől. Ha ez a pajzs megsérül, több veszélyes UV-sugárzás jut el a felszínre, ami növeli például:
- a bőrrák kockázatát,
- a szembetegségek számát,
- valamint a növények és tengeri élőlények károsodását.
A 20. század végén vált világossá, hogy bizonyos ember által előállított gázok – főleg a CFC-k – bontják az ózonréteget. Emiatt született meg 1987-ben a híres Montreali Jegyzőkönyv, amely szinte világszerte betiltotta ezeket az anyagokat. Ez akkora siker lett, hogy a NASA szerint nélküle az ózonréteg akár teljesen összeomolhatott volna a század közepére.
A mostani kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos veszélyes vegyületeket továbbra is használnak az iparban. Nem közvetlenül kerülnek termékekbe, hanem úgynevezett „feedstock” anyagként működnek – vagyis más vegyszerek gyártásához használják őket alapanyagként. A gond az, hogy ezekből az anyagokból jóval több szivárog a légkörbe, mint korábban gondolták.
A kutatók szerint az ilyen célú felhasználás 2000 és 2024 között több mint 160 százalékkal nőtt, miközben a légkörbe jutó kibocsátásuk is emelkedett. Vagyis hiába tiltották be az ózonkárosító gázok legtöbb felhasználását, bizonyos ipari folyamatokban még mindig jelen vannak.
Az egyik legproblémásabb anyag a szén-tetraklorid.
Ez a vegyület kettős veszélyt jelent: az alsó légkörben üvegházhatású gázként működik, a sztratoszférába jutva pedig klórt szabadít fel. A klór aztán láncreakciót indít el, amely során folyamatosan bontja az ózonmolekulákat. Pontosan ugyanazzal a mechanizmussal, ami miatt annak idején a CFC-k is hírhedtté váltak.
A szakértők szerint ez azért különösen aggasztó, mert sokáig azt hitték, ezek az anyagok idővel fokozatosan eltűnnek az iparból. Ehelyett bizonyos esetekben még növekszik is a használatuk.
Akár egy évtizeddel később gyógyulhat be az ózonlyuk
A jelenlegi előrejelzések szerint a világ nagy részén 2040 körül, az Északi-sarkvidéken 2045 körül, az Antarktisz felett pedig 2066 körül állhat helyre teljesen az ózonréteg az 1980-as szintre. A mostani kutatás szerint azonban ez a folyamat akár 6–11 évvel is eltolódhat, ha a kibocsátások továbbra is magasak maradnak.
A tudósok hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy újra összeomlana az ózonréteg. Inkább arról, hogy a helyreállás lassabb lehet annál, mint amit eddig reméltek.
Mit tudunk az ózonrétegről?
- Az ózonréteg gyógyulása lassulhat, mert bizonyos ózonkárosító anyagokat ma is használnak vegyipari alapanyagként
- Ezekből egyre több jut a légkörbe
- A kibocsátás akár 6–11 évvel is késleltetheti a teljes helyreállást
- A veszélyes anyagok klórt szabadítanak fel, ami bontja az ózont
- A Montreali Jegyzőkönyv így is az egyik legsikeresebb környezetvédelmi megállapodás marad
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: zmescience
