A Naprendszerünk régen teljesen másképp nézhetett ki – eltűnt bolygók nyomaira bukkantak
Ma nyolc bolygót ismerünk a Naprendszerben, de egy új kutatás szerint ez korántsem volt mindig így. A tudósok most arra jutottak, hogy a Naprendszer fiatal korában akár két extra óriásbolygó is keringhetett a külső térségekben, mielőtt végleg eltűntek volna a csillagközi térben.
A kutatás szerint ezek az elveszett bolygók hatalmas gravitációs káoszt okozhattak, megváltoztathatták más bolygók pályáját, sőt több holdat is összezúzhattak, mielőtt egyszerűen kilökődtek volna a Naprendszerből.
Miben volt más régen a Naprendszer?
- A kutatók több mint 100 számítógépes szimulációt vizsgáltak
- A modellek szerint régen akár 6 óriásbolygó is lehetett a Naprendszerben
- Két eltűnt bolygó a Neptunuszhoz hasonló jégóriás lehetett
- Ezek gravitációsan felkavarhatták a többi bolygó és hold pályáját
- Az Uránusz holdjai akár össze is ütközhettek emiatt
- A Jupiter holdjainak különleges pályája fontos nyomot adott
- A „felesleges” bolygók végül kilökődhettek a Naprendszerből
- Ma valószínűleg magányosan sodródnak a csillagközi térben
Régen sokkal zsúfoltabb lehetett a Naprendszer
A kutatók számítógépes szimulációk segítségével próbálták visszajátszani, hogyan nézhetett ki a Naprendszer az első néhány tízmillió évben. Ma a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz stabil pályán mozognak, de a modellek szerint kezdetben minden sokkal kaotikusabb volt. Az óriásbolygók folyamatosan változtatták helyzetüket, gravitációsan lökdösték egymást, miközben rengeteg kisebb égitest is keringett körülöttük.
A szimulációk egy része arra jutott, hogy a ma ismert négy óriásbolygó mellett még egy vagy akár két plusz bolygó is jelen lehetett. Ezek közül néhány úgynevezett szuper-Föld lehetett, vagyis nagyobbak a Földnél, de kisebbek a Neptunusznál.
A Jupiter holdjai miatt lett gyanús az egész
A kutatók nem közvetlenül az eltűnt bolygókat figyelték meg, hanem a mai Naprendszer „nyomait” próbálták visszafejteni. Ebben pedig meglepően fontos szerepet kaptak a Jupiter legismertebb holdjai. Az Io, az Európa és a Ganymedes ma szinte tökéletes gravitációs összhangban mozognak. Ez egy rendkívül érzékeny rendszer: ha a múltban túl nagy káosz uralkodott volna a Jupiter körül, ez az egyensúly valószínűleg már régen szétesik.
A számítógépes modellek viszont azt mutatták, hogy ez leginkább akkor maradhatott fenn, ha a Naprendszerben egykor nem négy, hanem hat nagyobb bolygó keringett. A két plusz égitest valószínűleg jégóriás lehetett, hasonló az Uránuszhoz vagy a Neptunuszhoz. Ezek egy ideig folyamatosan kölcsönhatásba kerültek a többi bolygóval, majd végül akkora gravitációs lökést kaptak, hogy egyszerűen kiszabadultak a Nap vonzásából.
Az Uránusz holdjai viszont megszenvedhették
Miközben a Jupiter holdjai viszonylag sértetlenül átvészelhették ezt az időszakot, az Uránusz környékén egészen más történhetett. A kutatók szerint a vándorló bolygók gravitációja instabillá tehette az Uránusz holdjait. Egyes holdak összeütközhettek, részben szét is törhettek, az anyaguk pedig újra összeállhatott.
Ez akár megmagyarázhatja azt is, hogy az Uránusz egyik furcsa holdja, a Miranda miért tartalmaz sokkal több jeget, mint a többi hold.
Egyszerűen kirúghatta őket a Naprendszer
A kutatók szerint az extra bolygók folyamatos gravitációs "pingpongba" kerültek a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz között. Egy idő után pedig akkora lökést kaptak, hogy egyszerűen elhagyták a Naprendszert.
Magyarul: ma valahol a csillagközi térben sodródhatnak teljesen magányosan azok a bolygók, amelyek egykor a Nap körül keringtek.
Még mindig rengeteg a kérdés
A tudósok egyelőre nem tudják biztosan, hogy valóban egy vagy két eltűnt bolygó létezett-e. A modellek több lehetséges forgatókönyvet is mutatnak. Az viszont egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Naprendszer korai története sokkal vadabb és erőszakosabb volt, mint korábban gondolták.
Nyitókép:
Forrás:
