Mégis van máshol is élet az Univerzumban?– rémisztő dologra bukkantak a kutatók a Jupiter holdján, a Ganymedesen

A Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes úgy tűnik, hogy belülről egyre jobban felmelegszik, ráadásul egy olyan folyamat miatt, amit eddig sehol máshol nem figyeltek meg. Ez azért óriási dolog, mert a Ganymedes már eleve különcnek számít az űrben.

A Ganymedes nem egy sima hold

A Jupiternek több mint 100 holdja van, de a Ganymedes teljesen kilóg a sorból. Ez ugyanis nemcsak a Naprendszer legnagyobb holdja, hanem még a Merkúr bolygónál is nagyobb. De van még valami, ami igazán különlegessé teszi:

Ez elképesztően ritka. A mágneses tér lényegében egy láthatatlan pajzs, amely megvédi az égitestet a veszélyes sugárzásoktól és töltött részecskéktől. A Földnek is van ilyen, nélküle sokkal nehezebb lenne az élet. A tudósok viszont évtizedek óta nem értik, hogyan lehet egy holdnak saját mágneses tere.

A legtöbb bolygónál a mágneses teret a belső, forró, folyékony fémmag hozza létre. A Földnél például a folyékony vas mozog a bolygó belsejében, és ez generálja a mágneses mezőt. Csakhogy a Ganymedes esetében ez problémás, a korábbi modellek szerint ugyanis a hold túl hidegen alakulhatott ki ahhoz, hogy ilyen olvadt fémmagja legyen. Most azonban egy új kutatás szerint valami egészen más történhetett. A tudósok úgy gondolják, hogy a Ganymedes belseje nem rögtön a kialakulása után lett forró, hanem fokozatosan kezdett felmelegedni, és lehet, hogy ez a folyamat még ma is tart.

A Jupiter az oka

A kutatók szerint a felmelegedés egyik fő oka maga a Jupiter. A gigantikus bolygó elképesztő gravitációs ereje folyamatosan húzza és nyújtja a Ganymedest, ahogy a hold kering körülötte. Ez olyan, mintha valaki újra és újra összenyomna egy puha labdát. Ez a folyamatos mozgás súrlódást és belső hőt termel. A folyamat neve árapály-fűtés, és már más holdaknál is megfigyelték, de itt most valami sokkal extrémebb történhet. A kutatók szerint a belső hő miatt olvadt vasdarabok süllyedhetnek a hold közepe felé, és ezek táplálhatják a mágneses teret létrehozó folyékony magot.

Ez az egész akár az idegen élet keresését is megváltoztathatja

A tudósok szerint ha ez a folyamat máshol is működik, akkor sokkal több olyan világ létezhet az univerzumban, amely képes mágneses teret létrehozni, ez pedig nagyon fontos az élet szempontjából, a mágneses tér ugyanis védi a bolygókat és holdakat a veszélyes sugárzásoktól. Ha nincs ilyen védelem, az atmoszféra könnyebben eltűnhet, és sokkal nehezebb lehet az élet kialakulása. A kutatók most azt mondják, hogy lehet, hogy eddig rosszul gondolkodtunk arról, mely égitestek lehetnek alkalmasak az életre.

A Jupiter holdja régóta izgatja a tudósokat. Nemcsak a mágneses tere miatt érdekes, hanem azért is, mert vastag jégpáncél alatt egy hatalmas óceán rejtőzhet. Egyes becslések szerint ebben több víz lehet, mint a Föld összes óceánjában együttvéve. Most pedig úgy tűnik, hogy belül még aktívabb lehet, mint eddig hitték, és ez teljesen új kérdéseket vet fel arról, hogyan működnek a holdak, bolygók és más világok az univerzumban.

Nyitókép:joshimerbin / Shutterstock 

Forrás: Livescience