Napvihar közeleg? Elképesztő küldetés indult a Föld védelméért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA világűr első pillantásra távoli és békés helynek tűnhet, valójában azonban folyamatosan zajlanak benne elképesztően erős folyamatok. A Nap például nemcsak fényt és meleget küld felénk, hanem időnként hatalmas energiakitöréseket is produkál. Ezekből alakulnak ki az úgynevezett napviharok, amelyek akár veszélyt is jelenthetnek.
Egy különleges európai-kínai űrmisszió indul azért, hogy a tudósok végre pontosabban megértsék, hogyan reagál a Föld ezekre az extrém jelenségekre. A SMILE nevű űrszonda kedden startol el Francia Guyanából egy Vega-C rakéta fedélzetén. A küldetés célja, hogy először készítsen röntgenmegfigyeléseket a Föld mágneses teréről, miközben a Napból érkező töltött részecskék elérik bolygónkat. A kutatók szerint ez új korszakot nyithat a napviharok előrejelzésében.
Mi is pontosan a napvihar, és miért kell komolyan venni?
A Nap folyamatosan töltött részecskéket lövell ki magából, ezt nevezik napszélnek. Néha azonban hatalmas plazmakitörések történnek a csillag felszínén, amelyek sokkal erősebb hullámokat indítanak el az űrben. Ezek a részecskefelhők akár kétmillió km/h-s sebességgel is száguldhatnak a Föld felé.
Amikor egy erős napvihar eléri bolygónkat, elsőként a Föld mágneses tere találkozik vele. Ez a láthatatlan pajzs eltéríti a részecskék nagy részét, így megvédi a légkört és persze minket. Ha azonban a kitörés különösen intenzív, egyes részecskék mégis bejuthatnak a légkörbe, ahol problémákat okozhatnak.
A modern világ ma sokkal érzékenyebb ezekre a jelenségekre, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. Egy komolyabb napvihar műholdakat tehet működésképtelenné, zavarhatja a GPS-rendszereket, fennakadást okozhat a mobilkommunikációban vagy akár áramszüneteket is előidézhet. Az űrhajósokra szintén veszélyt jelenthet a megnövekedett sugárzás.
Persze a napviharoknak van látványos oldaluk is: ezek hozzák létre a sarki fényt. Ilyenkor a töltött részecskék kölcsönhatásba lépnek a légkörrel, és elképesztő zöld, lila vagy vörös fényfüggönyök jelennek meg az égbolton.
Egy különleges űrszonda most közelről figyeli majd a Föld pajzsát
A SMILE misszió neve a Solar Wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer rövidítése. Magyarul nagyjából azt jelenti: a napszél, a mágneses tér és a felsőlégkör kapcsolatát vizsgáló űreszköz.
A küldetés egyik legizgalmasabb része, hogy a szonda röntgensugarak segítségével figyeli majd meg, mi történik akkor, amikor a Napból érkező részecskék találkoznak a Föld védőrétegével. Ez azért óriási áttörés, mert ilyen típusú megfigyelés még soha nem történt. A kutatók reményei szerint pontosabban láthatják majd, hogyan deformálódik a mágneses tér egy-egy erősebb napvihar idején. Ez hosszú távon segíthet abban, hogy időben figyelmeztetést adhassanak a veszélyes űridőjárási eseményekre.
A szonda több különböző műszert is hordoz. Van rajta röntgenkamera, ultraibolya-tartományban működő képalkotó rendszer, iondetektor és magnetométer is, amely a mágneses mezőt méri.
Hol gyűjti majd az adatokat?
A SMILE nem hagyományos pályán fog keringeni. Rendkívül elnyújtott, elliptikus pályát kap, így hol közelebb, hol nagyon messze kerül majd a Földtől. A déli pólus felett körülbelül ötezer kilométeres magasságban repül el, ahol adatokat továbbít egy antarktiszi kutatóállomásra. Az északi pólus fölött viszont már több mint 120 ezer kilométerre távolodik el bolygónktól. Ez azért fontos, mert innen sokkal nagyobb területet képes egyszerre megfigyelni. Az Európai Űrügynökség szerint a misszió egyik legizgalmasabb eredménye lehet, hogy először figyelhetik majd folyamatosan akár 45 órán keresztül az északi fényt.
A tudósok bíznak benne, hogy az így megszerzett adatokkal jobban megérthetik a napviharok működését, és pontosabb előrejelzéseket készíthetnek a jövőben.
Mit tudtunk meg a cikkből?
- A SMILE nevű európai-kínai űrszonda a napviharok hatását vizsgálja
- A küldetés célja a Föld mágneses terének röntgenes megfigyelése
- Az erős napviharok veszélyesek
- A misszió segíthet pontosabb űridőjárás-előrejelzések készítésében
- A szonda az északi és déli pólus felett is gyűjt majd adatokat
- Akár 45 órán át folyamatosan figyelhetik az északi fényt
Nyitókép:Triff / Shutterstock
Forrás: sciencealert
