Tényleg megbetegíthetnek minket a napelemek?– Most kiderül!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás, felmelegedés arra kényszeríti az emberiséget, hogy változtasson. Egy ilyen változtatás már igazán komolyan is van véve: a megújuló energiaforrások. Az utóbbi időben elszaporodtak a napelemek, amelyekről csak jókat gondoltunk. Egészen idáig. Most az emberek elkezdtek félni: valóban megbetegíthetnek minket?
Egyre több helyen hallani furcsa állításokat: zúg, sugároz, betegséget okoz. Van, ahol már egész települések állítják le a napelemparkok építését – nem azért, mert nem kell az áram, hanem mert félnek tőle. De tényleg van ok az aggodalomra, vagy inkább egy félreértés lavinája indult el?
Mit tudtunk meg a napelemekről?
- sok helyen egészségügyi félelmek miatt állítanak le napelemes projekteket
- ezek a félelmek főként sugárzáshoz, zajhoz és szennyezéshez kapcsolódnak
- a jelenlegi kutatások szerint nincs bizonyíték arra, hogy a napelemek megbetegítenék az embereket
- az elektromágneses terhelésük hasonló a hétköznapi eszközökhöz
- működés közben nem bocsátanak ki káros anyagokat
- a tiltások mögött gyakran inkább félelem és ellenállás áll, nem tudományos tény
- mindez lassíthatja a megújuló energia terjedését és hatással lehet az energiaárakra is
Amikor a félelem gyorsabban terjed, mint a tények: nem betegítenek meg a napelemek?
Az Egyesült Államok több államában konkrétan megakasztják a napelemes beruházásokat, mert a helyiek attól tartanak, hogy ezek az erőművek egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hallani olyan érveket, hogy a panelek sugárzást bocsátanak ki, zajt keltenek, vagy hosszú távon mérgező anyagokat juttatnak a környezetbe. A probléma ott kezdődik, hogy ezek az állítások jól hangzanak, csak éppen nincs mögöttük komoly bizonyíték.
A napelemek működése valójában meglepően egyszerű: a napfény energiáját alakítják át elektromos árammá. Nincs égés, nincs füst, nincs vegyi reakció, ami kiszabadulna a környezetbe működés közben. Sőt, sok szakértő szerint egy napelempark környezeti terhelése gyakran kisebb, mint egy átlagos mezőgazdasági területé, ahol műtrágyát, vegyszereket használnak.
A leggyakoribb félelmek három dolog köré épülnek: sugárzás, zaj és szennyezés.
Sugárzás:
Igen, van elektromágneses tér – de pontosan olyan szinten, mint egy átlagos háztartási eszköznél. Egy hűtő, egy Wi-Fi router vagy akár egy hajszárító hasonló, vagy nagyobb terhelést jelent. Ráadásul ez a hatás nagyon gyorsan gyengül a távolsággal.
Zaj:
A napelemek önmagukban teljesen csendesek. Ami néha hangot adhat, az az úgynevezett inverter – ez alakítja át az áramot a hálózat számára. De ezt általában úgy helyezik el, hogy alig hallható, főleg lakott területtől távol.
Mérgező anyagok:
Sokak fejében az él, hogy a panelekből bármi kiszivároghat. A valóságban a modern napelemek zárt szerkezetűek, és a bennük lévő anyagok nem kerülnek ki a környezetbe normál működés során. Élettartamuk végén pedig egyre nagyobb arányban újrahasznosíthatók.
Akkor mégis miért tiltják sok helyen?
Ez az igazán érdekes rész. A szakértők szerint a háttérben nem elsősorban egészségügyi okok állnak, hanem inkább egyfajta bizalmatlanság az új dolgokkal szemben. Egy több száz hektáros napelempark látványa drasztikusan megváltoztatja a tájat, és ezt sokan egyszerűen nem szeretik. És amikor valami idegen, könnyen rákerül a „veszélyes” címke. A helyi döntéshozók pedig gyakran a lakossági nyomásra reagálnak, még akkor is, ha a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a félelmeket.
Így történhet meg, hogy projekteket állítanak le „egészségügyi kockázatra” hivatkozva – miközben ilyen kockázatot nem sikerült igazolni.
Az egész történetnek van egy komolyabb oldala is. A villamosenergia-igény folyamatosan nő, az árak sok helyen emelkednek, és közben egyre sürgetőbb a tisztább energiaforrásokra való átállás. A napelemek ebben kulcsszerepet játszanának. Amikor viszont félelmek miatt leállnak beruházások, az nemcsak egy projektet érint – hanem az egész energiarendszer jövőjét. És itt már nem csak arról van szó, hogy „tetszik-e a látvány”, hanem arról is, hogy lesz-e elég megfizethető és tiszta energia.
Nyitókép: surachet khamsuk / Shutterstock
Forrás: zmescience
