Hihetetlen, hogy mi történik a fákkal zivatar közben: szikrázik az erdő, csak nem látjuk
A nyár, bár sokan szeretjük, számos veszélyes dolgot tartogat magában. A hőhullámokat, a szélsőségeket és a zivatarokat is. Ez utóbbi olyan dolgot művel a fákkal, amire nem is gondolnál!
Amikor kitör egy nyári zivatar, legtöbben az ablakból figyeljük a villámokat, vagy inkább gyorsan becsukjuk az ablakot, és kivárjuk a végét. Közben odakint, a fák tetején egészen elképesztő dolog történik: a lombkoronák finoman, kékes fényben szikráznak. Nem látványos villámlásról van szó, hanem egy sokkal halkabb, szinte láthatatlan elektromos jelenségről.
Mi történik a fákkal zivatar közben?
- Zivatar idején a fák tetején koronakisülések alakulhatnak ki.
- Ezek gyenge elektromos kisülések, nem azonosak a villámmal.
- A jelenség az ágak és levelek hegyén koncentrálódó elektromos tér miatt jön létre.
- A kibocsátott fény rendkívül halvány, az emberi szem számára láthatatlan.
- Speciális UV-kamerával sikerült először közvetlenül megfigyelni őket.
- Egyetlen fa lombkoronájában akár több tucat apró kisülés is történhet egyszerre.
Zivatar közben szikráznak a fák? Mi ez egyáltalán?
A jelenség neve: koronakisülés. Ez nem ugyanaz, mint a villám. A villám brutális. Több tízezer fokra hevíti fel a levegőt, és hatalmas energiával csap le. A koronakisülés ezzel szemben sokkal gyengébb elektromos kisülés. A levegő csak enyhén melegszik fel körülötte, és a fény, amit kibocsát, olyan halvány, hogy szabad szemmel szinte lehetetlen észrevenni. Laboratóriumi körülmények között, teljes sötétségben halvány kékes fényként látszik. A természetben viszont nappali fényben teljesen eltűnik a szemünk elől.
A magyarázat a zivatarfelhőkben kezdődik, hiszen abban hatalmas mennyiségű elektromos töltés halmozódik fel. Egyszerűen fogalmazva: a felhő felső és alsó része ellentétes töltésűvé válik, mint egy óriási elem. Ez a töltés hatással van a földfelszínre is. A felhő alatt a talajban és minden rajta lévő tárgyban – így a fákban is – ellentétes töltés gyűlik össze. Az elektromosság mindig a legmagasabb pontok felé tart. Egy erdőben ez a lombkorona. A töltés végigfut a törzsön, fel az ágakba, majd a levelek és tűlevelek legvégéig koncentrálódik. Az éles, hegyes pontokon – például egy fenyőtű csúcsán – az elektromos tér sokkal erősebb lesz. Ha elér egy bizonyos küszöböt, a levegőben apró kisülés történik. Ez a koronakisülés.
De akkor hogyan sikerült lefotózni?
A kutatók nem sima kamerával dolgoztak. Egy különleges UV kamerát használtak. Ez olyan hullámhosszú fényt érzékel, amit az emberi szem nem lát. A kamerát egy átalakított kisbuszba szerelték – konkrétan kivágtak egy lyukat a tetejébe, és oda építettek egy periszkópszerű rendszert. A járműbe elektromos térmérőt, GPS-t és egy mini időjárás-állomást is bepakoltak. Ezután egyszerűen belementek vele a zivatarba. Bent ültek a kocsiban, miközben odakint dörgött az ég, és a monitoron próbálták kiszúrni a legapróbb UV-felvillanásokat a fák tetején. Több vihar során is sikerült rögzíteniük a jelenséget: a lombkorona különböző pontjain rövid, másodperc tört része és néhány másodperc közötti ideig tartó elektromos felvillanásokat.
És akkor felmerül a kérdés: vajon ez ritkán történik meg? Úgy tűnik, egyáltalán nem. A megfigyelések alapján nem egy-egy levél szikrázik, hanem akár tucatnyi vagy száznyi egyszerre egyetlen fa tetején. És nem csak egy fafajnál fordul elő. Több különböző fán is hasonló mintázatot láttak. Ez azt jelenti, hogy amikor egy zivatar átvonul egy erdő felett, valójában rengeteg apró, láthatatlan elektromos kisülés zajlik egyszerre a lombkoronákban.
Veszélyes ez a fákra?
A jelenlegi ismeretek szerint ezek a kisülések jóval gyengébbek, mint egy villámcsapás. Nem perzselik fel a fát, legfeljebb a levelek csúcsa sérülhet mikroszkopikus mértékben. Sokkal inkább arról van szó, hogy a fa a zivatar elektromos rendszerének részeként viselkedik. Nem passzív áldozat, hanem aktív szereplő az elektromos térben. Tehát a válasz a NEM felé hajlik.
De akkor mégis miért érdekes számunkra ez az egész?
Egyrészt azért, mert most először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni egy olyan jelenségre, amiről eddig csak következtetések léteztek. Másrészt azért, mert teljesen átírja azt a képet, ahogy a viharokra gondolunk. Nem csak a villám és a mennydörgés létezik. A zivatar egy sokkal finomabb, összetettebb elektromos jelenség, amiben a fák is aktívan részt vesznek. És ezt eddig nem is tudtuk!
Nyitókép:Romolo Tavani / Shutterstock
Forrás: zmescience
