Az ősi tölgyfák árulták el: az időjárás döntötte meg a Római birodalom brit uralmát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huVan az a klasszikus történet, amit sokan ismerünk. A Római Birodalom brit területeit barbár törzsek támadták meg, áttörték a határokat, és végül összeomlott a római uralom. De most úgy tűnik, a sztori ennél sokkal árnyaltabb, és egy kicsit ijesztőbb is.
Egy friss kutatás szerint nemcsak kardok és támadások döntöttek a Római Birodalom sorsáról, hanem valami sokkal hétköznapibb, és ma is nagyon ismerős dolog: az időjárás. És ami a legdurvább: mindezt több száz éves tölgyfák évgyűrűiből rakták össze a kutatók.
Mi történt a Római Birodalommal?
- a kutatók ősi tölgyfák alapján rekonstruálták az időjárást
- három egymást követő aszályos év sújtotta Britanniát
- emiatt összeomlott az élelmiszerellátás
- a római hadsereg meggyengült, lázadások indultak
- ezt használták ki a támadó törzsek
- a folyamat végül a római uralom bukásához vezetett Britanniában
A Római Birodalom sorsa: az időjárás befolyásolta
A történet a Kr. u. 360-as években játszódik, amikor a rómaiak még uralták Britanniát. A birodalom jelen volt, működött a rendszer, volt hadsereg, volt védelem. Aztán jött három egymást követő év, amikor szinte alig esett eső. Ez elsőre nem hangzik drámainak, de abban a korban ez konkrétan katasztrófa volt.
A kutatók a tölgyfák évgyűrűit vizsgálták, és azt látták, hogy:
- 364-ben drasztikusan visszaesett a csapadék
- 365-ben még rosszabb lett a helyzet
- 366-ban sem állt helyre
Ezek a fák gyakorlatilag feljegyezték, hogy a növekedésük lelassult, ami egyértelmű jele a szárazságnak. És mivel ugyanebben az időszakban nőttek a gabonák is, ez azt jelenti: rossz termés jött egymás után háromszor. És itt kezdődött a láncreakció.
Ma már megszoktuk, hogy ha valahol nincs termés, máshonnan hozunk élelmiszert. De a római korban ez nem így működött. Ha nem volt termés, akkor nem volt elég élelmiszer, nem volt mit adóként beszedni és nem volt mivel ellátni a hadsereget És ez kulcsfontosságú. A római katonák ugyanis részben gabona formájában kapták a fizetésüket. Ha nincs kenyér, nincs motiváció, nincs stabil hadsereg. A beszámolók szerint ekkoriban már éhínség alakult ki, az emberek szenvedtek, és a katonák egy része egyszerűen fellázadt vagy elhagyta a posztját.
Magyarul: a birodalom védelmi rendszere belülről kezdett szétesni.
Jöttek a támadások, és már nem volt, aki megállítsa ezeket
És itt kapcsolódik be az a rész, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Amikor a római védelem meggyengült, akkor északról a piktek törtek be, nyugatról a skót törzsek érkeztek, és keletről szászok támadtak. Ez az eseménysorozat a híres „Barbár összeesküvésként” maradt fenn. Csakhogy a kutatás szerint ezek a támadások nem egy erős birodalmat döntöttek meg, hanem egy már meggyengült, éhező és instabil rendszert találtak. Olyan volt, mint amikor egy már repedező falat meglöknek, nem attól dől össze, hanem mert már eleve gyenge volt.
A legérdekesebb az egészben, hogy ez az új magyarázat teljesen más fénybe helyezi a történteket. Nem arról volt szó, hogy a barbárok hirtelen erősebbek lettek. Hanem arról, hogy a római rendszer egyszerűen nem bírta ki a három egymást követő rossz évet, amiért az időjárás a felelős.. A kutatók szerint a szárazság miatt összeomlott az élelmiszerellátás, emiatt meggyengült a hadsereg, ez pedig utat nyitott a támadásoknak És bár később még sikerült ideiglenesen helyreállítani a rendet, a károk maradandóak voltak. Néhány évtizeddel később pedig a rómaiak végleg kivonultak Britanniából.
Nyitókép:
Forrás: zmescience
