Hatalmas gond van a földeken: a tavaszi napsütés kiszárítja a talajt

Bár sokan örülnek a napos, egyre melegebb tavaszi időnek, a földeken dolgozók már kevésbé. Az elmúlt hetekben ugyanis szinte teljesen eltűnt a csapadék, és a talaj egyre jobban kiszárad. A szakemberek szerint a felszín közeli réteg már most nagyon száraz, sőt a mélyebb talajrétegek is elkezdtek vizet veszíteni. A helyzet különösen a középső országrészben kezd aggasztóvá válni, ahol egyes területeken már a tavasz elején megjelent az aszály jele.

Alig esett az eső, a talaj kiszáradt

Az elmúlt egy hétben gyakorlatilag nem érkezett érdemi csapadék az országba. Az utolsó nagyobb csapadék több mint két hete hullott, és az is inkább téli formában: hó és jég is volt benne. Azóta viszont a napsütés és az enyhe idő szinte teljesen kiszárította a talaj felszínét. A három hónapra visszatekintő csapadékmennyiség is elmarad az átlagtól: sok helyen 20-50 milliméterrel kevesebb eső esett, mint ilyenkor szokott. Ez a különbség elsőre talán nem tűnik soknak, de a mezőgazdaságban minden milliméter számít. 

A gond nem csak a felszínen látszik. Az elmúlt két hétben a talaj 20 és 50 centiméter közötti rétege is érezhetően kiszáradt. Az Alföldön és a Mezőföldön például a tél sem hozott elegendő nedvességet. A talaj felső egy méteres rétegéből 40-80 milliméternyi víz hiányzik ahhoz, hogy teljesen feltöltődjön. Ez hosszabb távon problémát jelenthet a növényeknek, mert a gyökerek innen veszik fel a fejlődésükhöz szükséges vizet.

A hőmérséklet is jóval magasabb: mi lesz a növényekkel?

A mostani időjárás nemcsak száraz, hanem szokatlanul meleg is. Az átlaghőmérséklet az elmúlt időszakban 3-5 fokkal meghaladta a megszokott értéket. Napközben sok helyen 15-20 fokig melegszik a levegő, miközben éjszaka még gyakran előfordulnak talajmenti fagyok. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt akár 20 fok körüli hőmérséklet-különbség is kialakulhat, ami a növényeket is megviseli. A meleg viszont "ébresztgeti" a növényeket. A repce és az őszi gabonák sok helyen már fejlődésnek indultak. A gyümölcsfák és a szőlők is felébredtek: megindult bennük a nedvkeringés, a korai csonthéjasok rügyei pedig már ki is pattantak. A jó hír az, hogy az éjszakai fagyok egyelőre lassítják a túl gyors fejlődést, ami bizonyos szempontból még védelmet is jelent a hirtelen lehűlésekkel szemben.

Most azonban rosszabbodhat a helyzet

A következő napokban kissé változékonyabb időjárás jöhet. Elszórtan záporok és zivatarok is kialakulhatnak, de a meteorológusok szerint nagyobb területet érintő, tartós csapadék egyelőre nem látszik. Ez azt jelenti, hogy a talaj tovább száradhat, különösen ott, ahol már most is kevés a nedvesség. A jövő hét elején egy hidegfront érkezhet, ami visszafogja a felmelegedést: napközben inkább 10-15 fok körül alakulhat a hőmérséklet. Az éjszakák pedig továbbra is hűvösek maradhatnak, így talajmenti fagyokkal még számolni kell.

Nyitókép:

MTI