Furcsa felfedezés: a kóbor bolygók körüli holdakon lehet élet?

Elsőre úgy tűnhet, hogy az élethez feltétlenül szükség van egy csillagra, mint amilyen a Nap is. Hiszen a Nap ad fényt és meleget a Földnek, ami lehetővé teszi a folyékony vizet és az életet. Egy új kutatás azonban meglepő lehetőséget vet fel: olyan holdakon is kialakulhatnak élethez alkalmas körülmények, amelyek kóbor bolygók körül keringenek (vagyis egy olyan bolygó körül, amelynek nincs saját csillaga). A kutatók szerint ezek a különös világok akár több milliárd éven át is megtarthatják a folyékony vizet, ami az élet egyik legfontosabb feltétele.

Mik azok a kóbor bolygók, és hogy lehet élet rajtuk?

A legtöbb bolygó csillagok körül alakul ki, de a fiatal bolygórendszerek gyakran kaotikus helyek. A gravitációs kölcsönhatások miatt egyes bolygók egyszerűen kirepülhetnek a rendszerből. Az ilyen, csillag nélkül sodródó világokat hívják kóbor bolygóknak. A csillagászok szerint ezekből rengeteg lehet az univerzumban. Egyes becslések alapján minden csillagra akár 17-21 ilyen bolygó is juthat, ami azt jelenti, hogy a galaxisunkban billiónyi ilyen magányos világ keringhet.

De ha nincs csillag, honnan jön a meleg? Logikus kérdés: ha egy bolygó vagy hold nem kap energiát egy csillagtól, akkor hogyan lehet rajta folyékony víz? A válasz meglepő: a meleg belülről is jöhet. Ha egy hold egy nagy bolygó körül kering, akkor a bolygó gravitációja folyamatosan meghajlítja és összenyomja a hold belsejét. Ez a folyamat hőt termel.  Ugyanez történik a Naprendszerben is. A Jupiter Io nevű holdján például ez a jelenség olyan erős, hogy szinte folyamatos vulkáni kitörések zajlanak.

De mi tartja bent a meleget? 

A belső hő önmagában nem lenne elég. A hő ugyanis könnyen elszökhet az űrbe. Ezért szükség van valamire, ami bent tartja a meleget, például egy vastag légkörre. Korábbi kutatások szerint a szén-dioxid segíthet ebben, de extrém hideg környezetben ez a gáz kicsapódhat és lefagyhat, így már nem tudja megtartani a hőt. Az új tanulmány egy másik lehetőséget vizsgált: hidrogénből álló légkört. A hidrogén különleges tulajdonságai miatt még nagyon hideg környezetben is gáz halmazállapotú marad, és nagy nyomáson képes csapdába ejteni a hőt. Egyszerűen fogalmazva: úgy működik, mint egy vastag takaró a bolygó körül. 

A számítógépes modellek alapján, ha egy holdnak van hidrogénben gazdag légköre, és elegendő belső hője, akkor a felszínén akár 4,3 milliárd éven át fennmaradhat a folyékony víz. Ez elképesztően hosszú idő. Összehasonlításképpen: a Föld jelenlegi kora körülbelül 4,5 milliárd év. Vagyis ennyi idő alatt akár összetett életformák is kialakulhatnak.  A kutatók szerint a modell azért is érdekes, mert hasonlíthat a korai Föld körülményeihez. A bolygónk történetének elején sok aszteroida csapódott be, amelyek nagy mennyiségű hidrogént juttathattak a légkörbe. Ez segíthetett abban, hogy a bolygó felszíne elég meleg maradjon az élet megjelenéséhez. 

Láthatjuk valaha ezeket a világokat?

Egyelőre ez a legnagyobb kihívás. A kóbor bolygók már önmagukban is nagyon nehezen észlelhetők, mert nincs csillag, amelynek fényében megfigyelhetnénk őket. A körülöttük keringő holdak pedig még sokkal kisebbek és halványabbak. A jelenlegi műszereinkkel gyakorlatilag lehetetlen közvetlenül megvizsgálni ezeknek a holdaknak a légkörét. A kutatás azonban fontos, mert megmutatja, hogy az élethez alkalmas helyek száma az univerzumban sokkal nagyobb lehet, mint korábban gondoltuk.

Nyitókép:  Pavel Gabzdyl / Shutterstock

Forrás: sciencealert