Képzelj el egy világot, amely nem kering semmilyen csillag körül, magányosan sodródik az űrben, és közben olyan tempóban hízik, amitől még a legedzettebb csillagászok is felkapják a fejüket. Ez nem egy sci-fi történet, hanem valóság: a Cha 1107-7626 nevű kóbor bolygó, amely 620 fényévnyire, a Kaméleon csillagképben található, másodpercenként hatmilliárd tonna port és gázt kebelezett be egy „kozmikus falási roham” során.
Ez a bolygó nem hasonlít a Földre vagy a Marsra – sőt, még csillaga sincs. Az úgynevezett kóbor bolygók szabadon úsznak az űrben, nem kötődnek semmilyen naphoz. Cha 1107-7626 azonban most azzal lepte meg a kutatókat, hogy soha nem látott sebességgel gyarapodott, miközben egy por- és gázfelhő spiráljában forgott. A folyamatot, amelynek során egy égitest anyagot vonz magához, akkréciónak hívják – és ebben a bolygó világrekordot döntött.
A kutatók szerint ez lehet a bolygó utolsó nagy lakomája, mielőtt befejezi a növekedést. Dr. Alexander Scholz, a skóciai St. Andrews Egyetem csillagásza így fogalmazott:
A bolygó gyakorlatilag már kész van. Az igazán heves növekedési időszakok sokkal korábban történtek, amikor a bolygót még vastag por- és gázfelhő takarta el előlünk.
Jelenleg Cha 1107-7626 tömege ötször-tízszerese a Jupiterének, mégis fiatalnak számít. És bár a legtöbb ilyen akkréciós kitörés még a legkorábbi fejlődési szakaszban történik, a tudósok most épp jókor, jó helyen figyeltek: az Európai Déli Obszervatórium óriásteleszkópja lencsevégre kapta a bolygó falási rohamát.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a bolygó mágneses mezeje kulcsszerepet játszik az anyag „behúzásában” – ugyanúgy, ahogy a fiatal csillagok is teszik. Ez az új megfigyelés egyre jobban elmosódottá teszi a határt a bolygók és a csillagok születése között. Egyes kutatók szerint az ilyen gázóriások szinte ugyanúgy keletkezhetnek, mint a csillagok, sőt, akár saját miniatűr bolygórendszert is kialakíthatnak a körülöttük maradt anyagból. Dr. Amelia Bayo, az Európai Déli Obszervatórium csillagásza így fogalmazott:
Az a gondolat, hogy egy bolygó csillagszerűen viselkedhet, egészen lenyűgöző – és elgondolkodtat, milyen elképesztő világok lehetnek még odakint.
A felfedezés nem csupán egy kuriózum. Segít megérteni, hogyan keletkeznek a bolygók – és közben azt is, hogy nem biztos, hogy olyan tiszta a különbség bolygó és csillag között, mint eddig hittük. A Cha 1107-7626 példája megmutatja, hogy a világegyetem születő égitestjei sokkal vadabbak, változékonyabbak és meglepőbbek, mint azt korábban gondoltuk.
A James Webb Űrteleszkóp ráadásul vízgőzt is kimutatott a bolygó körüli anyagban – ami újabb bizonyíték arra, hogy az ilyen szabadon sodródó világok nem csupán érdekesek, hanem akár a bolygók és csillagok közötti hiányzó láncszemek lehetnek.
Nyitókép: ESO/L. Calçada/M. Kornmesser
Forrás:DailyMail