Csicseriborsó a Holdon? – Meglepő áttörést értek el a kutatók

A kísérlet azért különösen izgalmas, mert most először sikerült egy csicseriborsót teljes életcikluson át felnevelni szimulált holdporban, és a növény nemcsak kicsírázott, hanem virágzott és magokat is hozott. Ez fontos lépés lehet abban, hogy az emberek a jövőben hosszabb ideig tartózkodhassanak a Holdon vagy más égitesteken.

Miért lenne nehéz a Holdon növényt termeszteni?

A Hold felszínét borító anyagot regolitnak nevezik. Ez azonban egyáltalán nem hasonlít a földi talajhoz. Bár ásványi anyagok vannak benne, több alapvető dolog teljesen hiányzik: nincs szerves anyag, nincsenek mikroorganizmusok, nincs természetes talajszerkezet, ráadásul a szemcsék élesek és abrazívak.  Ezekre még rátesz egy lapáttal az is, hogy egyes fémek olyan koncentrációban vannak jelen, amelyek stresszt okozhatnak a növényeknek. Vagyis a holdpor kémiailag ígéretes lehet, de biológiailag szinte teljesen élhetetlen közeg egy növénynek.

A kutatók ezért nem egyszerűen elültettek néhány magot a szimulált holdporba. Inkább megpróbáltak egy mini ökoszisztémát létrehozni.

Három fontos összetevőt használtak:

• Lunar regolith szimuláns – egy speciális por, amely a holdi talaj ásványi összetételét utánozza
• Vermikomposzt – giliszták által lebontott szerves anyag, amely tápanyagokban gazdag
• Mikorrhiza gombák – olyan gombák, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel

A gombák kulcsszerepet játszottak. Ezek a mikroorganizmusok kiterjesztik a növények gyökérhálózatát, így a növény könnyebben jut vízhez és tápanyagokhoz. Emellett segíthetnek megkötni a mérgező fémeket, így azok nem halmozódnak fel a növényben.

A gombák itt aranyat értek

A kutatók különböző arányban keverték a szimulált holdport és a komposztot, majd csicseriborsót ültettek bele. Az eredmények nagyon meglepőek voltak:

• A magok minden keverékben kicsíráztak 
• Minél több volt a regolit, annál stresszesebbek lettek a növények
• A teljes életciklus (virágzás és magtermés) csak akkor valósult meg, ha mikorrhiza gombák is jelen voltak

A növények legfeljebb 75% holdporból álló keverékben tudtak magokat hozni. Ha viszont 100% szimulált holdporban próbálták nevelni őket, a növények virágzás előtt elpusztultak – bár a gombák még ebben az extrém környezetben is segítettek, mert a növények így két héttel tovább életben maradtak.

A kutatás egy másik érdekes eredménye az volt, hogy a gombák javították a talaj szerkezetét is. A holdpor szemcséi önmagukban nem tapadnak össze, ezért nagyon nehéz lenne bennük gazdálkodni. A gombák azonban segítettek stabilabb szemcsehalmazokat kialakítani, ami hosszú távon egyre inkább talajszerű közeget hozhat létre. Vagyis ha több termesztési cikluson keresztül használják ugyanazt a közeget, a regolit fokozatosan "termőfölddé" válhat.

Még rengeteg a kérdés

Bár a kísérlet nagy áttörés, még nem jelenti azt, hogy holnap már mehetünk is a Holdra csicseriborsót termeszteni. Ez nem így működik, nyilván. A kutatóknak előbb több fontos kérdést is meg kell válaszolniuk: biztonságos-e megenni az így termett növényeket? Felhalmozódnak-e bennük nehézfémek a holdporból? Mennyi termesztési ciklus kell ahhoz, hogy a közeg stabil és megbízható talajjá váljon? Megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítanak-e az űrhajósok számára? Ezek mind-mind kérdések.

A csicseriborsó azért ígéretes jelölt, mert tápanyagban gazdag, fehérjedús és viszonylag ellenálló növény. És ilyenkor jön a kérdés, hogy mégis miért is kellene nekünk a Holdon bármit is termesztenünk? Hát azért, mert a jövő űrmissziói elképzelhetetlenek jelenleg (a hosszabb ott tartózkodások), hiszen nincsen helyben élelmiszer. Viszont ezek szállítása a Földről elképesztően drága és logisztikailag nagyon nehéz is. Ezért is nagy lépés ez a kutatás, és kulcsfontossgú lehet a jövőre nézve. 

Nyitókép:  University of Texas Institute for Geophysics

Forrás: zmescience