Mi lehet a Hold körül szálló porfelhő?
A Világegyetem egy titokzatos hely. Ugyanilyen titok övezi a Holdat körülvevő ferde porfelhőt is. Pontosabban övezte, egészen idáig.
Kiderült, hogy mitől van a Hold körül porfelhő?
Miért kíséri ferde porfelhő a Holdat?
A Hold felszínét finom, szürke por és apró kis kődarabok borítják, amit regolitnak nevezünk. Ez a réteg nem más, mint a mikrometeoritok (apró, porszemnyi kőzetek) becsapódásainak melléktermékei. Mivel a Holdnak ugyebár nincsen védő légköre, naponta több tonna ilyen apró meteorit ütközik a felszínbe, és ezek a becsapódások nemcsak a regolitot "őrlik" tovább, hanem apró porfelhőt is keltenek, amelyek több száz kilométer magasra is emelkedhetnek a felszín fölé.
A korábbi megfigyelésekből kiderült, hogy a porfelhő nem egyenletes: a Nap felé forduló oldalon sokkal sűrűbb, mint az éjszakai, árnyékos oldalon. És erre most fény is derül, hogy miért. Számítógépes modellezéssel jöttek rá a kutatók, hogy a hőmérséklet a kulcs. Ugyanis a Hold nappali oldalán akár 110 Celsius-fok fölé is melegedhet a felszín, míg az árnyékos oldalon mínusz 18 Celsius-fokig is hűlhet. Ez a brutális, több mint 28 fokos különbség van hatással arra, hogy hogyan is verődnek a porszemcsék. A szimulációk szerint a forró felszínről gyorsabban mozgó por verődik a magasba, mint a fagyos oldalról. Ezért van a Hold nappali felén mindig vastagabb porréteg.
A Hold porfelhője számos titkot rejthet
Bár ez egy izgalmas jelenség, más is van a dologban: információkat hordozhat a porfelhő arról, hogy milyen állapotban van jelenleg a Hold felszíne, hiszen a puhább talaj kevesebb port ver fel, a tömörebb kőzet pedig több, lassabban szálló porszemet eredményez. Tehát a por mennyiségéből következtetni lehet a Hold talajának szerkezetére! A tanulmány még azt is kimutatta, hogy nappal 6-8 százalékkal több por kerül a térbe, mint éjszaka, és ezek közül sok részecske olyan magasra jut, hogy a Hold körül keringő műholdak is érzékelik. Ez magyarázhatja, miért látják a kutatók a legtöbb port mindig a napos oldalon.
És hogy mi a következő lépés ezután? További vizsgálatok. A kutatók rászánták magukat, hogy a Naphoz még közelebb keringő égitesteken is tanulmányozzák ezt a jelenséget (például a Merkúron). Mivel ott még forróbb a felszín, mint a Holdon, így sokkal nagyobb aszimmetria várható a felhőkben, sokkal látványosabb lesz a különbség.
Nyitókép:FoxPictures / Shutterstock
Forrés: livescience
