Hó a sivatagban? Valós történetek a világ legmelegebb vidékeiről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA sivatagról legtöbbünknek a perzselő napsütés, a végtelen homokdűnék és a forró levegő ugrik be, pedig van, amikor ennek pont az ellenkezője történik. A havazás a sivatagban olyan látvány, ami még a sokat látott kutatók pulzusát is megemeli, pedig az utóbbi években többször fordult elő, mint gondolnánk.
Homokdűnék fehér hóban. Pálmák jégcsapokkal. Szaúd-arábiai sziklák vastag hóréteggel borítva - ezek nem ügyes manipulációk, hanem a természet játéka. A havazás a sivatagban létező, bár kétségtelenül extrém ritka esemény. Nem csalás, nem ámítás: a világ legforróbb pontjain is előfordulhat, hogy a homokszemek közé jégkristályok vegyülnek, teljesen átírva mindazt, amit az éghajlati övekről tanultunk.
Havazás a sivatagban - röviden a jelenségről
- A sivatagokban is előfordulhat havazás, ha rövid időre fagypont alá esik a hőmérséklet.
- A jelenséget általában hidegfrontok vagy szokatlan légköri áramlások okozzák.
- A sivatagi hóesés több kontinensen is dokumentált jelenség.
Miért esik hó a sivatagban? Tudomány a fehér lepel mögött
Sokan élünk abban a tévhitben, hogy a sivatag egyfajta örökös sütő, ahol mindig kánikula van. Valójában viszont ezek a területek extrém hőmérséklet-ingadozásokat produkálnak. Nappal akár 40-50 °C is lehet, éjszaka viszont a hőmérséklet könnyen nullához közelít.
A hó kialakulásához pedig két dolog kell: fagypont alatti hőmérséklet és elegendő páratartalom a levegőben. Ha ezek a feltételek teljesülnek, plusz ehhez még egy hidegfront is társul, amely nedves levegőt hoz magával, akkor már meg is van a recept a sivatagi hóeséshez. Ritka kombinációhoz ritka eredmény jár.
A leghíresebb sivatagi hóesés: hó a Szaharában
A Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, ahol a 50 fok feletti hőség szinte mindennapos. Éppen ezért volt világra szóló szenzáció, amikor 2016-ban az algériai Aïn Séfra városánál a vörös dűnéket hó borította be. Ez volt az első alkalom 37 év után, hogy a térségben komolyabb hóréteg alakult ki.
A látvány teljesen szürreális volt. Azóta viszont 2018-ban és 2021-ben is megismétlődött a jelenség, így a szokatlan időjárási jelenségek lassan a mindennapjaink részévé válnak.
Szaúd-Arábia a hó alatt
Szaúd-Arábia nem éppen a síelők paradicsoma. Mégis, 2022 januárjában Tabuk és Asir tartományokban akkora hóesés volt, hogy az emberek hógolyóztak az utcán. A jelenség hátterében az állt, hogy egy erős európai hidegfront lenyomult egészen az Arab-félszigetig, és olyan hőmérséklet-csökkenést hozott, amire a helyi infrastruktúra egyáltalán nem volt felkészülve.
A világ legszárazabb helye is kifehéredett
Az Atacama-sivatag Chilében híres arról, hogy van olyan pontja, ahol évszázadok óta nem mértek esőt. Ehhez képest 2011-ben olyan brutális hóvihar csapott le a vidékre, hogy a hó vastagsága helyenként elérte a 80 centimétert.
Mexikó és Hawaii - a trópusok is megkapták a magukét
Mexikó északi részei - főleg Chihuahua és Sonora állam - magasabb fekvésük miatt nem idegenek a téli hidegtől. De 1997 decemberében Guadalajara is havat kapott, ami trópusi elhelyezkedése miatt sokkoló volt: a várost 30 centiméteres hótakaró borította be, és az emberek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a helyzettel.
Hawaii esetében a dolog kicsit más: a Mauna Kea és Mauna Loa vulkánok 4000 méter feletti csúcsain a téli hóesés nem számít különlegességnek. Ami viszont 2019 februárjában meglepte a szigetlakókat, az az volt, hogy 1890 méteres magasságban, a Maui szigeti Polipoli Állami Parkban is havazott.
Klímaváltozás vagy természetes ingadozás?
A tudósok szerint: mindkettő. A sivatagi hóesések egy része a természetes légköri változékonyság eredménye - mindig is volt ilyen, csak ritkán. Más részük viszont összefügghet a sarki örvény destabilizálódásával, az óceáni áramlatok átrendeződésével és a globális hőmérsékleti minták megváltozásával.
És bár Magyarországon a sivatagi por maximum a kocsink szélvédőjén köszön vissza, ezek a távoli események szoros összefüggésben állnak a mi időjárásunkkal is. A légköri áramlások megváltozása miatt nálunk is gyakoriak a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások, vagy éppen a tavaszi fagyok.
Nem kell meteorológusnak lenni ahhoz, hogy az ember érezze: valami változik. A szokatlan időjárási jelenségek - legyen szó sivatagi hóesésről, nyári árvizekről vagy tavaszi hőhullámokról - egyre kevésbé számítanak kuriózumnak.
Nyitókép: Li Xiang Xinhua / eyevine / Shutterstock
