A klíma kulcsa nem ott van, ahol eddig kerestük – meglepő folyamat zajlik a Föld alatt
Ha az éghajlatváltozásról beszélünk, általában a levegőre gondolunk: szén-dioxidra, kibocsátásra, füstölgő gyárkéményekre. Pedig a Föld történetének nagy részében a klímát nem az emberek, hanem maga a bolygó belső működése alakította.
Egyre több kutatás utal arra, hogy mélyen a felszín alatt zajló folyamatok – olyanok, amelyeket nem látunk és nem érzünk – hosszú időn át komolyan befolyásolták, mikor volt jégkorszak, és mikor uralkodott meleg, párás éghajlat a Földön.

- Hogyan befolyásolja a Föld belseje a klímát?
- Mi az a mély szénkörforgás, és miért fontos?
- Miért nem csak a légköri CO₂ számít?
- Miért változott többször drasztikusan a Föld klímája a múltban?
A Föld mozgásai hatással vannak a klímára
A bolygónk nem statikus. A kontinensek vándorolnak, a tengerfenék repedezik, a kőzetlemezek egymásnak feszülnek vagy épp eltávolodnak. Ezek a mozgások rendkívül lassúak – millió években mérhetők –, mégis hatalmas hatással vannak a klímára. A kulcsszó itt a szén. A Föld óceánjai ugyanis óriási raktárként működnek: a levegőből kivont szén-dioxid nagy része idővel a tengerekbe kerül, majd ott kőzetekbe záródik. Ezek a szénben gazdag rétegek a tengerfenéken vastag üledékké alakulnak, mintha a bolygó hosszú időre eltenné őket.
Csakhogy a történet itt nem ér véget. Ahogy a kőzetlemezek mozognak, ezek az üledékek is útra kelnek. Előbb-utóbb olyan zónákba sodródnak, ahol a lemezek egymás alá buknak. Itt a mélyben a szén újra felszabadul, és lassan visszakerül a légkörbe – sokszor vulkáni tevékenység közvetítésével. Ez a folyamat olyan, mint a Föld saját, nagyon lassú szén-dioxid-körforgása. És úgy tűnik, ez sokkal fontosabb, mint korábban hittük.
Igazolva van a jégkorszak?
A kutatók számítógépes modellek segítségével visszatekintettek több százmillió évre, és azt vizsgálták, mikor mennyi szén jutott a levegőbe, illetve mikor maradt inkább elraktározva a kőzetekben. Az eredmény meglepően jól passzol a Föld ismert klímatörténetéhez. Amikor több szén szabadult fel a mélyből, a bolygó melegebb, üvegházas állapotba került. Amikor viszont a tengerek és az üledékek hatékonyabban elnyelték a szén-dioxidot, lehűlés következett, akár jégkorszak is. Különösen érdekes, hogy nem mindig a látványos vulkánok voltak a főszereplők. Sok esetben a tengerfenék lassú szétnyílása, a kontinensek repedései és a mélytengeri üledékek mozgása nagyobb hatással volt a klímára, mint a felszíni tűzhányók.
Fontos hangsúlyozni: ezek a folyamatok elképesztően lassúak. Nem holnap és nem jövőre fognak érdemben változni. Azonban a mostani felmelegedés ettől még nagyon is valós és gyors, és egyértelműen miattunk van. A kérdés csak az, mikor teszünk ellene.
Nyitókép: buradaki / Shutterstock
Forrás: sciencealert