Kontinensméretű magmaóriások mozdulnak meg – közeleg egy újabb katasztrófa?

Új kutatások szerint a bolygónk belsejében lapuló titokzatos kőzetóriások hatása elképesztően nagy, és még ma is aktívan formálhatják a jövőnket. Katasztrófa a láthatáron?

Kontinensméretű titkok: mi az a „blob”, és miért alakulhat ki miatta katasztrófa?

A Föld felszíne alatt több ezer kilométerrel rejtőznek azok a különös, sűrű, forró kőzetmasszák, amelyeket a tudósok egyszerűen csak „blobs”-nak neveznek. Ezek a képződmények nagyjából akkora kiterjedésűek lehetnek, mint egész kontinensek, és az alsó köpeny mélyén lebegnek, mintegy 2900 kilométerrel a talpunk alatt. A legfrissebb kutatások szerint ezek a „blobs”-ok nemcsak passzívan pihennek odalent, hanem aktívan részt vesznek a Föld geológiai folyamataiban – és komoly szerepük lehetett a történelem legnagyobb vulkánkitöréseiben.

Ausztrál geológusok most olyan modellre bukkantak, amely összeköti e mélyben mozgó képleteket azzal, hogy hol és mikor történt a múltban szupervulkáni aktivitás. A jelek szerint a Föld történetének legpusztítóbb eseményei – például a perm-triász kihalás, amikor az élővilág 90%-a kipusztult – éppen ezekhez a „blobs”-okhoz kapcsolhatók. A hatalmas, forró, sűrű kőzetrétegek úgy működhetnek, mint egyfajta „magmaautópálya”, amelyen keresztül a köpenyből a felszín felé áramlik a láva. És ez nem csak ősi idők története – a kutatók szerint ezek a képletek ma is mozognak, és hatással lehetnek a jövő vulkánkitöréseire.

A felfedezés legmegdöbbentőbb része az, hogy ezek nemcsak geológiai, hanem éghajlati és biológiai szinten is hatással lehetnek bolygónkra. Egy-egy szupervulkán kitörése ugyanis nemcsak helyi pusztítással jár, hanem globális következményekkel is: hamu borítja be a légkört, lehűl a hőmérséklet, és átalakulnak az élővilág túlélési esélyei. A „blobs”-ok mozgása tehát nem pusztán földtani érdekesség – hanem akár civilizációkat is fenyegethet, ha például egy jelenleg nyugodt terület alatt aktivizálódik egy ilyen mélyben lapuló kőzetóriás.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek: ezeket a képződményeket korábban statikusnak hitték, de ma már tudni lehet, hogy képesek lassan elmozdulni. Ez pedig azt is jelenti, hogy idővel új területek fölé vándorolhatnak, új helyeken növelve a vulkáni aktivitás esélyét – vagy akár befolyásolva az óceáni áramlatokat és az éghajlatot. Egyelőre még csak modellek alapján tudunk következtetni arra, hol lehetnek a következő veszélyzónák, de a kutatók szerint ideje lenne sokkal komolyabban venni a Föld mélyében zajló változásokat.

Mozgó mélység: veszélyesebb a bolygónk, mint hittük?

Bár ezek a „szörnyek” nem úgy mozognak, mint a filmekben – lassú, millió éves vándorlásuk mégis hatással lehet a felszíni életre. Míg mi az időjárás napi változásaival küzdünk, a mélyben zajló folyamatok hosszú távon írják át bolygónk sorsát. A vulkánkitörések gyakorisága, az óceáni medencék átalakulása, sőt, a jövőbeli klímakatasztrófák is mind-mind összefügghetnek ezekkel a mélységi jelenségekkel.

A kutatók célja most az, hogy minél pontosabban feltérképezzék a Föld belső szerkezetét, és megértsék, hogyan befolyásolják ezek a képződmények a felszín eseményeit. Mert amíg nem látunk tisztán odalent, addig csak remélhetjük, hogy a következő nagy kitörés vagy globális változás nem ott történik majd, ahol mi élünk.

Nyitókép:Manutsawee Buapet / Shutterstock

Forrás: DailyMail