Egy hely, ahol tárolhatnánk a szén-dioxidot évezredekre – de ez miért fontos?

A szén-dioxid-kibocsátás borzalmas mennyiségben van jelen, ami miatt a felmelegedés is gyorsul. Most azonban jött egy hír, miszerint a brit szigeteken évezredekig tárolhatjuk azt. De miért is fontos ez?

• Meg tudnánk kötni a szén-dioxidot a levegőből
• Lassulhat a felmelegedés
• Megtalálták a helyszíneket, ahol működhet a szén-dioxid-megkötés
• Még nem biztos, hogy el lehet végezni a folyamatot

Miért kell elraktározni a szén-dioxidot?

Miközben még sokan vitatják a klímaváltozás tényét, a légköri szén-dioxid mennyisége csak nő és nő, és sajnos évről évre új rekordokat dönt. Ha holnap reggel varázsütésre meg is szűnne a kibocsátás, a Föld már felhalmozott szén-dioxidja miatt akkor is tovább melegedne évtizedeken át. Pontosan ezért az emissziócsökkentés mellett sürgősen szükség van arra, hogy visszanyerjük, és elraktározzuk azt a mennyiséget, ami már a légkörben lebeg. Nos, itt lép képbe egy olyan folyamat, amit a természet is végez, csak jóval lassabban: a mineralizáció. De mégis mi ez? A lényege nagyon egyszerű: olyan vulkáni kőzeteket kell keresni, amelyek tele vannak kalciummal, magnéziummal és vassal, hiszen ezek a kőzetek éheznek a szén-dioxidra. Ha vízzel oldjuk a szén-dioxidot, majd a kőzet repedéseibe juttatjuk, akkor elindul egy kémiai reakció: a találkozásból karbonátok (például kalcit, magnezit) születnek. Tehát, egyszerűsítve: a gáz kővé válik, onnan pedig nem tud kiszabadulni többé. Ez kacifántosnak tűnik, azonban már bizonyított a rendszer, méghozzá Izlandon, a Carbfix projekt keretein belül. 

Ez szép és jó, de a következő kérdés az, hogy vajon vannak-e olyan kőzete Európában, amelyek ugyanerre képesek? A válasz pedig pozitív: van! A tudósok egy hatalmas geológiai vizsgálatba fogtak: digitális kőzetrétegeket elemeztek, kémiai összetételeket vizsgáltak, majd mélységi, vastagsági és térfogati szűrések után megállapították, melyik terület alkalmas arra, hogy eltárolja a szén-dioxidot:

1. Antrim Lava Group (Észak-Írország) : A csapat szerint ez a legnagyobb potenciállal bíró formáció, amely akár 15-17 300 millió tonna CO₂-t is képes lehet befogadni. Ez vulkanikusan nagyon hasonlít az izlandi bazaltokra, és ugyebár már Izland bizonyított.
2. Borrowdale Volcanic Group (Lake District, Anglia) : A festői tóvidék alatt jóval mélyebben olyan kőzetek rejtőznek, amelyek szintén jó jelöltek lehetnek a mineralizációra.
3. Skye Lava Group (Skócia) : A Skye-sziget gyönyörű tájai alatt egy másik hatalmas tárolókapacitású vulkáni kőzetréteg húzódik, akár 7-7 800 millió tonna CO₂-lehetőséggel.

Mindez geológiai szempontból biztató, de azért akad bőven kérdőjel.

Miért nem biztos, hogy működhet?

A hatalmas számok ellenére sajnos még ez sem megoldás a klímaválságra. A brit éves kibocsátás közel 476 millió tonna volt 2024-ben, tehát a legjobb esetben is néhány évtizednyi kibocsátást tudnának ezek a fromációk elnyelni. A másik probléma az ,hogy a kőzetek porozitása (vagyis mennyire lyukacsosak) még teljesen ismeretlen. Mivel a brit vulkanikus kőzetek idősebbek, ezért lehet ,hogy a repedéseket már ásványok töltik ki. Emellett az eljárás rengeteg vizet igényel: 1 tonna szén-dioxidhoz kb. 25 tonna víz kéne. Na és ott van a társadalmi tényező is: egy idilli, skót dombvidék alá vizet és szén-dioxidot pumpáljunk? Nos, ezek mind kérdések. Mindezek ellenére azonban a lehetőség ott van, csak okosan kell hozzányúlni. 

A tudomány szerint a kőzetek megfelelhetnek. A kémia működik. A kérdés csak az, hogy mi, emberek készen állunk-e rá, hogy ezt a potenciált valósággá tegyük.

Nyitókép: Fotó: New Africa / Shutterstock

Forrás: zmescience