A csernobili fekete gomba titka: hogyan képes sugárzást fogyasztani?
A természeti katasztrófák helyszínén, sokszor senki nem várná, hogy életet találnak. Pedig Csernobil környékén erre számtalan példa van, most éppen a fekete gomba lepett meg mindenkit.
A csernobili atomerőmű környéke a világ egyik legismertebb sugárszennyezett területe. A robbanás után sokáig úgy hitték, hogy az élővilág számára teljesen lakhatatlan marad. Az évek múlásával azonban a kutatók meglepő felfedezést tettek. Bizonyos mikroorganizmusok nemcsak hogy megjelentek a térségben, hanem kifejezetten jól alkalmazkodtak az extrém körülményekhez.
Mi is az a csernobili fekete gomba?
- Egy különleges, fekete színű gomba, amely meglepte a tudósokat.
- A melanin pigment az emberekben is megtalálható, de a gombában máshogy működik.
- A gomba elképesztő példa arra, hogyan lehet túlélni a túlélhetetlent.
- Ezek a gombák nem menekülnek a sugárzás elől, sőt, ettől nőnek
A csernobili gomba mindenkit sokkolt
A NASA is felfigyelt egy különleges fekete színű gombára, amelynek viselkedése alapjaiban kérdőjelezte meg a sugárzásról alkotott korábbi elképzeléseket Csernobilban.
A csernobili atomerőmű katasztrófája után a terület annyira radioaktív lett, hogy az embereket teljesen kitiltották. A tudósok viszont egy meglepő dolgot fedeztek fel: fekete penészgombák jelentek meg a legveszélyesebb helyeken is, még magában a felrobbant reaktor épületében is.
Ezek a gombák nem menekültek a sugárzás elől, hanem épp ellenkezőleg: a sugárzás területén, elképesztően gyorsan és dinamikusan nőttek. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert a gombák sejtfala tele van melaninnal. Ez ugyanaz az anyag, ami az emberek bőrét is sötétebbé teszi, és védi a napsugárzás ellen. A gombáknál a melanin nemcsak véd, hanem úgy tűnik, hogy el is nyeli a sugárzást, és az energiáját felhasználja a növekedéshez.
Egyes kísérletek szerint, ezek a gombák sugárzás mellett gyorsabban nőnek, mintha csak simán, a természetben élnének. Ezt a feltételezett folyamatot, a tudósok radioszintézisnek nevezik. Ez hasonló a fotoszintézishez, csak nem napfényből, hanem sugárzásból nyernek energiát.
Megvédheti az űrhajósokat is a fekete gomba
A jelenség annyira különleges, hogy a NASA is felfigyelt rá. A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek során, ugyanaz a gombafaj az űrben is gyorsabban nőtt, és kimutatták, hogy akár egy vékony gombaréteg is csökkenteni tudja a káros kozmikus sugárzást.
Ez azért fontos, mert az űrhajósokat a Földön ugyan védi a légkör, de a Holdon vagy a Marson már nem. A hagyományos védőanyagok, mint a fém vagy a víz pedig nagyon nehezek, ezért drága lenne feljuttatni őket. A kutatók szerint viszont elképzelhető, hogy a jövőben gombákból növesztett falak védenék az űrbázisokat, amelyek könnyűek, önjavítóak, és még sugárvédelmet is adnak. A kutatók azt is vizsgálják, hogy felhasználható-e sugárszennyezett területek megtisztításában, vagy akár radioaktív hulladék kezelésében.
A felfedezés teljesen új megvilágításba helyezte az élet alkalmazkodóképességét. Korábban a sugárzást kizárólag pusztító hatású tényezőként kezelték. A csernobili fekete gomba viszont azt mutatja, hogy bizonyos élőlények számára ez akár előnyt is jelenthet. Ez a felismerés átformálta a szélsőséges környezetekről alkotott tudományos képet.
Nyitókép: Shutterstock/DimaSid
