Az atomenergiával kapcsolatosan a legnagyobb hátrány, hogy bár alapvetően “tiszta” energiáról beszélünk, bizony a termelt hulladékot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek oka, hogy az bizony sugárszennyezett és szennyezi a környezetét is, bármiről is legyen szó. A levegő, a talaj és a víz is érintett, vagyis ezeket az anyagokat nem lehet biztonságosan tárolni. Arra lehetne számítani, hogy a hulladékok sugárzása megszűnik, de ehhez pár tízezer évet kell várni.
Az is az atomenergia ellen szól, hogy egy esetleges balesetben a szennyezés elszabadul, és képtelenek vagyunk bármit is tenni ellene – erre talán a legtragikusabb példa Csernobil esete, ahol a szennyezés még legalább 24 000 évig jelen lesz.
Mindezekkel együtt tény, hogy ha a bolygón a klímakatasztrófát meg kívánjuk állítani, akkor az atomenergia szinte megkerülhetetlen szereplője lesz az energiatermelésnek, legalábbis egy darabig mindenképpen. De mi legyen a szennyezéssel?
Ígéretes megoldásra lelt egy svájci vállalat aNucleusSeparationPassiveSystem (NSPS) névre keresztelt technológiával. A rendszer működése közben nem alkalmaz sem talajkezelést, sem semmilyen vegyi anyagot. A pozitronokat hívja segítségül. Ezek a különösen nagy sebességű részecskék képesek megszakítani a kapcsolatot a radioaktív izotópok esetében, amivel jelentősen csökkenteni lehet azt az időt, amíg a sugárzás tart. Ez Csernobil esetében a szerkezet hosszabb működtetése révén 5 (!) évre csökkenthető. Ráadásul a folyamat a talajszint alatt zajlik, nem szennyező - vagyis egyelőre veszélytelennek mondják, bár a talaj élővilágára így is lehetnek hatásai.
A tesztek alapján egy 1 hektáros területen 2019 novembere és 2020 szeptembere között a technológia a sugárszennyezés szintjét a talajban 37%-kal míg a levegőben 47%-kal csökkentette. Elméletben ez a rendszer képes lehet a nukleáris hulladékok kezelésére is, de ne szaladjunk ennyire előre. Már az is csodálatos lépés lenne, haFukusimaesetében azt a vizet képes lenne megtisztítani a sugárszennyezéstől, melyet a szakemberek az óceánba kívánnak engedni.
képek és lead kép: pixabay