Rejtélyes óceáni vulkánok: kiderült, mi állhat a háttérben
Az óceánok igen titokzatos helyek. Rengeteg folyamat történik ott, aminek a felét se tudjuk. Ilyen rejtélyre derült most fény: az óceáni vulkánok okára.
A tudósok egy friss, meglepően izgalmas elmélettel álltak elő: lehet, hogy az óceán közepén felbukkanó, furcsa összetételű vulkánok egy nagyon régi kontinens szakadás eredményei.
Furcsa vulkánok rejtélye oldódhat meg
Az új eredmények szerint amikor egy szuperkontinens kettéreped, a mélyben olyan erőteljes áramlások indulnak el, amelyek nem csak a felszíni tájakat rendezik ám át: idővel képesek a kontinensek alatti kérget is megváltoztatni, "lehántani". Ez a leszakadt, ásványokban gazdag ősi kontinensanyag pedig nem tűnik ám el, később újra felbukkanhat, elképesztően váratlan helyeken, például mondjuk az óceán közepén, egy magányos vulkán formájában.
A történet ott kezdődik, hogy bizonyos tengeralatti vulkánok (például mondjuk a Karácsony-szigetnél lévő) olyan anyagokat hoznak a felszínre, amelyek egészen furcsák. Nem hasonlítanak a mostani ismert világunkra, sokkal inkább a kontinensek alatti ősi kőzetekre. Ez már nagyon régóta húzta a kutatók agyát, de eddig egyik magyarázat sem volt helytálló:
- Régi óceáni kéreg visszasüllyedése? Jó ötlet, de nem magyarázott meg minden mintát.
- Mélyből jövő köpenyoszlopok? Néhol működött, máshol nem.
Most azonban egy olyan modellt vázolnak fel a kutatók, ami minden eddiginél logikusabbak.
Akkor most mi történik pontosan?
A kutatók számítógépes szimulációi egyértelműen azt mutatják, hogy amikor egy kontinens kettéválik, a mélyben egy bizonyos "hullám" indul el. Ezek a hullámok annyira erősek, hogy mint írtuk, "lehántják" a kontinens alatti kőzeteket, lesodorják a mélybe a levált darabokat, amikkel akár 50 millió éven át táplálják a köpenyt. Ez az anyag nem azonnal jelenik meg a felszínen újra, jó eséllyel 5-15 millió évig keveredik, vándorol. Majd egyszer csak egy vulkán, mondjuk az óceán közepén egy kitörés alkalmával újra felszínre hozza. India-Antarktisz/Ausztrália szétválása például körülbelül 126 millió évvel ezelőtt indult el, és a Karácsony-szigetnél talált láva pont azt a mintát mutatja, amit a szimulációkkal jósoltak a szakemberek: először rengeteg kontinens eredetű ásvány van benne, majd ahogy telnek az évmilliók, egyre inkább változik a láva összetétele.
És nagyon furcsa, szinte el sem lehet képzelni, hogy ilyen nagy hatása lehet egy ősi kontinentális szakadásnak, de a kutatók bizton állítják, hogy ez így van. Szerintük hiába váltak el már réges-rég a kontinensek, a mélyben tovább él a szakadás hatása a kialakult óceánmedencékben. Ez pedig egyet jelent: szinte bárhol kialakulhatnak szokatlan összetételű vulkánok. Emellett azt is jelenti, hogy ha jobban megértjük, hogy hogyan mozognak ezek a kéregdarabok a Föld belsejében, akkor arra is választ kaphatunk, hogy mi indíthatja el a kontinenesek szétszakadását, és hogy hogyan változik az óceáni medencék geológiája.
Egy biztos: a Föld nem felejt. Hiába történt valami évmilliókkal ezelőtt, még most is hatással lehet ránk.
Nyitókép: zelvan / Shutterstock
Forrás: livescience
