Elveszíthetjük a szentjánosbogarakat, ha nem változtatunk
A világunk sokszínű. Virágok, állatok, bogarak lakják, amelyek színesítik azt. Ilyenek például a szentjánosbogarak is. De mi van akkor, ha az ember őket is kiszorítja?
A szentjánosbogarak gyönyörűek, fényt visznek az éjszakába, szó szerint. Nem veszíthetjük el őket.
Eltűnhetnek a szentjánosbogarak?
A szentjánosbogarak egyre kevesebben vannak Európában. Pedig egykor szinte minden réten, kertben megtalálhatók voltak. Angliától Olaszországig, Spanyolországtól Magyarországig azon dolgoznak a kutatók, hogy ne tűnjenek el örökre.
A szentjánosbogarak valójában apró biolumineszkáló bogarak, több mint 2000 fajuk él a világban, Európában körülbelül 60. Magyarországon is találkozhatunk velük, bár egyre ritkábban. A nőstények azok, akik igazán világítanak, fényükkel próbálják magukhoz csalogatni a hímeket. De a mesterséges fények (utcai lámpák, kerti reflektorok) gyakran elvonják a hímek figyelmét, így a randevú elmarad. Ez pedig egy szörnyű dolgot indít el.
Az éjszaka világosabb lett, de közben szegényebb is
– mondja egy brit természetőr, aki több mint húsz éve számolja a szentjánosbogarakat Somerset falvaiban.
A probléma ennél azonban összetettebb. Azt, hogy miért tűnnek el, így a legegyszerűbb megérteni:
- A fényszennyezés megzavarja a párzást.
- A melegedő nyarak miatt kevesebb csiga és meztelencsiga marad, ami a lárvák fő tápláléka.
- Az élőhelyek eltűnése – elbontott sövények, beépített rétek – miatt egy-egy populáció könnyen elszigetelődik.
- És mivel a nőstények nem tudnak repülni, már egyetlen árok vagy út is akadály lehet számukra.
Sajnos a kutatók szerint Európa-szerte már öt faj is a kihalás szélére sodródott, több másik pedig veszélyeztetett kategóriába került.
Kezdjük el a mentésüket!
Szerencsére sokan vannak, akik meg akarják menteni a szentjánosbogarakat. Olaszországban például egy fizikus, Fabio Falchi úgy döntött, visszaad egy kis sötétséget a természetnek: mozgásérzékelős lámpákat szerelt fel, ritkán kapcsolja be a kerti világítást, és hagyta, hogy a gyep kissé "visszavaduljon".
Mások szentjánosbogár-tenyésztésbe kezdtek. Angliában, a Wildwood Trust természetvédelmi parkban most próbálnak újraéleszteni kihalt populációkat – de ez hosszú, évekig tartó folyamat, hiszen egy bogár életciklusa akár két év is lehet.
Sok helyen az új varázsige a "rewilding", vagyis a természet visszaengedése. Ez azt jelenti, hogy egy parlagon hagyott területet megtöltenek élettel, fákat ültetnek, sövényeket telepítenek, hagyják, hogy végre a természet újrarendezze magát. Olaszországban már sikerült is: egy ipari elhagyatott területet alakítottak erdővé, pár év múlva pedig felbukkantak újra a szentjánosbogarak. Ezt kell tennünk nekünk is.
Ha a természethez való visszatérés ott kezdődik, hogy valami világít a fenekéből , hát legyen így
– mondja nevetve egy angol szakértő.
Mert talán tényleg erről van szó: hogy újra megtanuljunk rácsodálkozni az apró dolgokra, életekre.
Nyitókép:WUT.ANUNAI / shutterstock
Forrás: The Guardian
