Egy bolygó, amelyen az univerzum legkaotikusabb időjárása uralkodik

Képzelj el egy olyan bolygót, amelyen sosem süt a nap, hatalmas viharok dúlnak rajta, a felhők pedig szinte izzanak. Ez nem egy film, ez a SIMP 0136.

Egy bolygó, ami csak úgy sodródik az űrben, magányosan

A SIMP 0136 nagyjából 20 fényévre van tőlünk, a Halak csillagkép irányában. Ez a távolság kozmikus mércével viszonylag közelinek számít, de így is több mint 190 billió kilométerre van a Földtől. Szinte kimondhatatlan távolság. És ez az objektum nem illik bele semmilyen jól ismert kategóriába. Se nem csillag, se nem bolygó. Nem elég nagy ahhoz, hogy a belsejében beinduljon a csillagok születését okozó magfúzió, de túl nagy ahhoz, hogy rendes bolygónak számítson. A tudósok ezért az ilyen égitesteket barna törpéknek hívják. Ez nem vicc, tényleg. Ezek izzó, vöröses fényben ragyognak az űrben. A SIMP 0136 tömege kb. tizenháromszorosa a Jupiterének, és mindössze 2,4 óra alatt megfordul a tengelye k9rül, vagyis ha ott élnénk, alig két óránként lenne "naplemente". Mondjuk ez nehéz lenne ott, hiszen nincs se nap, se égbolt, csak örök sötétség, hatalmas viharokkal.

A McGill Egyetem kutatói a James Webb-űrteleszkóp érzékeny infravörös műszereivel figyelték meg. A távcső apró kis fényváltozásokat rögzített, miközben elfordult az égitest. Ebből derült ki, hogy a SIMP 0136 három különböző rétegből áll:

• A legfelső réteg vékony és hideg, főként vízgőzt és szén-monoxidot tartalmaz – itt akár több száz kilométer/órás szelek is fújhatnak.
• A középső réteg már melegebb, és világos foltokban ragyog, ahol a hőmérséklet hirtelen megemelkedik – ezeket talán hatalmas feláramlások vagy jet-áramlatok okozzák.
• A legalsó réteg pedig egészen elképesztő: olvadékvasból és forró kőzetből álló felhők gomolyognak benne, 700-1000 °C hőmérsékleten.

Más szóval: ezen a világon konkrétan "kőeső" hullhat a vasfelhők közül, és a légkör rétegei folyamatosan keverednek, ütköznek és újraépülnek – szinte óráról órára változtatva az égitest arcát. Mintha csak egy filmben lennénk.

Miért tartozik ez ránk?

Egyrészt azért fontos ez nekünk, mert ez körülöttünk zajlik. Oké, hogy kimondhatatlanul távol, de körülöttünk.  Másrészt ez az égitest különleges, mert nincs csillaga, ami elvakítaná a megfigyeléseket, ezért pedig nagyon pontosan meg tudjuk vizsgálni. Ez azért fontos, mert hatalmas hatással lehetnek a jövő kutatásaira, amikor meg akarjuk érteni az exobolygókat. És mivel most kiderült, hogy a Webb teleszkóp képes megfigyelni a légköri mozgásokat, felhőket, és kémiai rétegeket is egy halvány bolygón is. ez esélyt adhat arra, hogy egy nap talán lakható bolygók időjárását s feltérképezheti. 

A Simp jelenleg egyedül sodródik az űrben, magányosan. Valószínűleg egyszer egy csillaghoz tartozhatott és akörül keringett, de valamilyen gravitációs esemény miatt kilökődött. Azóta egyedül járja az univerzumot. Mégis, sok kutatás alapjául szolgálhat.

Nyitókép: NASA, ESA, CSA, Joseph Olmsted (STScI)

Forrás: zmescience