Aggasztó hírek érkeznek: nem teljesítjük a klíma vállalásokat
Hiába a párizsi klímaegyezmény, a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan kellene. A klíma vállalásokra nem figyelünk, pedig kellene, mert a dolgok rossz irányba mennek.
Tíz év telt el a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény aláírása óta, mégis a világ továbbra is messze elmarad a vállalt céloktól. A globális felmelegedés üteme nem lassul, sőt az elmúlt években rekordokat döntött a hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események száma. A szakértők egyre határozottabban figyelmeztetnek: ha nem történik radikális változás, a Föld 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határa néhány éven belül átléphető, ami visszafordíthatatlan következményekkel járhat az ökoszisztémák és az emberi élet szempontjából.
A klíma még mindig nem elég fontos az embereknek
A párizsi klímaegyezmény célja az volt, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést, és lehetőség szerint 1,5 foknál megállítsuk azt. A jelenlegi adatok szerint azonban a világ a jelenlegi kibocsátási pályán haladva akár 2,7 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé tart évszázadunk végére. Ez olyan láncreakciókat indíthat el, mint az olvadó jégsapkák felgyorsulása, a tengerszint kritikus emelkedése, vagy az Amazonas esőerdőinek pusztulása, ami az egyik legfontosabb szén-dioxid-elnyelő rendszerünk elvesztését jelentené.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bár a legtöbb ország vállalásokat tett az üvegházhatású gázok csökkentésére, ezek vagy túl gyengék, vagy egyáltalán nem valósultak meg. A globális kibocsátások az elmúlt évtizedben nem csökkentek, hanem tovább nőttek, főként a fosszilis energiahordozók használata miatt. Szénnel még mindig hatalmas mennyiségben fűtenek és termelnek energiát világszerte, miközben az olaj és a földgáz iránt is fennmaradt az igény. A megújuló energiaforrások térnyerése ugyan biztató, de nem elég gyors ahhoz, hogy ellensúlyozza a fosszilis energia dominanciáját.
A politika nem szabadna, hogy beleszóljon a klímaváltozás elleni harcba
A klímaszakértők szerint az egyik legnagyobb akadály az, hogy a klímacélokat sokszor politikai üzenetként kezelik, nem pedig valódi cselekvési tervként. Számos ország jelent be nagyívű ígéreteket, például karbonsemlegességet 2050-re vagy 2060-ra, de ezekhez nem társítanak konkrét lépéseket. Emellett a fejlődő országok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához szükségük van olcsó energiára, és a klímaválságot a gazdag országok okozták, így nekik kellene finanszírozniuk a megoldást.
Nyitókép: Shutterstock/Piyaset
