Aggasztó dologra figyelmeztetnek a tudósok az időjárással kapcsolatban

A 2025-ös július globális szinten a harmadik legmelegebb hónap volt a feljegyzések kezdete óta, annak ellenére, hogy némileg enyhébb volt, mint a 2023-as és 2024-es rekordmeleg júliusok. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 1,25 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak szintjét. 

A klímaváltozás miatt egyre ijesztőbbek az adatok

Ez ugyan elmarad az elmúlt két év hőmérsékleti csúcsaitól, mégis rendkívül aggasztó, hiszen jól mutatja, hogy a klímaváltozás üteme nem lassul, csupán egy időszakos visszaesésről van szó a rekordok sorában. Az elmúlt tizenkét hónap átlaga még mindig 1,5 fok felett van, ami azt jelzi, hogy a világ tartósan túllépte a párizsi klímaegyezmény célértékét.

Carlo Buontempo, a C3S igazgatója figyelmeztetett, hogy a mostani enyhébb hónap nem jelenti a klímaváltozás végét. A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is nő, és ez előrevetíti, hogy a jövőben újabb rekordok következnek majd, súlyosabb következményekkel. A júliusi hónap során Európa különböző részein, különösen Skandináviában, súlyos hőhullámok jelentkeztek. Norvégiában például több mint tíz napon át mérték a 30 fokot meghaladó hőmérsékletet az északi területeken is, ami szokatlan ebben a térségben. Finnországban egy háromhetes hőhullám döntött rekordot, ami több mint 50 százalékkal hosszabb volt, mint a korábbi extrém meleg időszakok.

Törökországban szintén példátlan forróság tombolt, július 25-én az ország délkeleti részén fekvő Silopi városában 50,5 fokos hőmérsékletet regisztráltak, ami új nemzeti rekordnak számít. Aznap összesen 132 meteorológiai állomás mért júliusi csúcsot. A szakemberek szerint ez a fajta szélsőséges hőmérsékleti emelkedés nemcsak a közvetlen egészségügyi kockázatok miatt aggasztó, hanem azért is, mert hosszú távon hatással van a vízkészletekre, mezőgazdaságra, és fokozza a tűzvészek kialakulásának veszélyét.

Az esőzés is probléma

Nemcsak a hőség okozott problémát: Európa több részén extrém esőzések is jelentkeztek. A Brit-szigeteken, Észak-Franciaországban, Olaszország északi részén és Közép-Európában is átlag feletti csapadékmennyiséget mértek, ami áradásokhoz és helyi katasztrófákhoz vezetett. Ugyanakkor Dél-Európában, például Portugáliában és Spanyolország egyes régióiban a megszokottnál kevesebb eső esett, ami tovább súlyosbította a szárazságot.

A tudósok szerint a mostani adatok ismételten rávilágítanak arra, mennyire sürgető a klímaváltozás elleni fellépés. Ha nem történik érdemi csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd a hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek, és ezek együttese súlyosan veszélyezteti majd az emberek egészségét, az élelmiszerellátást és a gazdaságokat. 

Nyitókép: Shutterstock/Piyaset