Megdöbbentő: így zsugorodik Grönland
A jégtakarók olvadása sok olyan dologra is hatással van, amelyre nem is gondolnánk. Nemcsak Grönland helyzetére és formájára, de a világ vizeinek tengerszintjére is.
Grönland évről évre egyre inkább az éghajlatváltozás globális hatásainak szimbólumává válik. A legújabb kutatások szerint azonban a jégtakaró olvadása nem csupán az óceánokat emeli meg, hanem szó szerint alakítja, sőt zsugorítja magát a szigetet is.
Mi történik Grönlanddal?
Az éghajlati felmelegedés miatt Grönland jégtakarója folyamatosan olvad. Ez önmagában is súlyos következményekkel jár, hiszen a jég elvesztése hozzájárul a globális tengerszint emelkedéshez. A kutatók azonban most egy új, kevésbé ismert jelenségre is felhívták a figyelmet: a jég súlyának csökkenése földkéregmozgásokat idéz elő, amelyek hatására Grönland alakja és mérete is változik. A jégtakaró olvadása csökkenti a sziget alatti kőzetlemezre nehezedő nyomást. Ez a nyomáscsökkenés elindítja az úgynevezett izosztatikus kiemelkedést, vagyis a földkéreg visszarugózik, mintha csak egy rugós matrac próbálna újra kiegyenesedni. A folyamat során a sziget egyes részei emelkednek, míg más területek oldalirányban elmozdulnak vagy éppen összenyomódnak.
Mozgásban az egész sziget
A műholdas mérések alapján kiderült, hogy Grönland évente átlagosan két centiméterrel északnyugat felé mozdul el. A sziget tehát nemcsak változik, hanem földrajzilag is eltolódik. Az ilyen mértékű elmozdulás egyértelmű jele annak, hogy a földkéreg több kilométer vastag kőzetlemezekből álló struktúrája reagál a klímaváltozásra. 2024-ben Grönland jégtakarója 90 gigatonna tömeget vesztett, ebből 55 Gt a nyári olvadásból, míg 35 Gt a téli időszak csökkent hómennyiségéből származik. Bár ez a legalacsonyabb veszteség az elmúlt évtizedben, mégis már a 28. egymást követő év, amikor az olvadás meghaladja a hótakaró újraképződését.
Fontos hangsúlyozni, hogy Grönland jégtakarója akkora víztömeget tartalmaz, hogy teljes olvadása esetén akár 7,4 méterrel is megemelhetné az óceánok szintjét.
A grönlandi változások nem csupán a sarkvidéki régiók jövőjét határozzák meg, hanem közvetlen hatással vannak a globális éghajlati rendszerekre is. A jégtakaró olvadásából származó édesvíz megzavarhatja az óceáni áramlatokat, a földkéreg mozgása pedig hosszú távon akár szeizmikus aktivitásra is hatással lehet.
Nyitókép: Shutterstock/Dirk Huelser
