Éghajlati mérföldkő: kritikus pontot léptünk át, így változik a bolygó jövője
Elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahonnan nincs visszaút. A bolygó jövője veszélyben van, és már csak lassíthatunk a következményeken, de elkerülhetetlenek.
Az emberiség történelmében ritkán fordul elő, hogy egyetlen tudományos jelentés ekkora aggodalmat keltsen világszerte. Most azonban a kutatók egyértelműen kimondták, hogy a Föld klímája átlépett több úgynevezett kritikus pontot. Ezek azok a határok, amelyek után a természet önmagától már nem képes visszaállni a korábbi egyensúlyi állapotába. A következmények nem valamikor a jövőben, hanem már most is érezhetők, és az egész bolygó jövőjét meghatározzák.
Veszélyben a bolygó - de mi okoz ekkora aggodalmat?
A tudósok szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a klímaváltozás hatásai egymást erősítik. Az olvadó jégtakaró például kevesebb napfényt ver vissza, így a Föld tovább melegszik, ami még gyorsabb olvadáshoz vezet. Ugyanez a folyamat zajlik az esőerdőkben is, ahol a kiszáradó fák kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, ezáltal tovább növelik a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét. A tudósok ezt láncreakciónak nevezik, és ha egyszer beindul, szinte lehetetlen megállítani.
A legfrissebb adatok szerint legalább öt nagy éghajlati rendszer lépett át ilyen kritikus pontot. Ilyen például a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró, amelyek olvadása megállíthatatlan tengerszint-emelkedést indíthat el. A világ korallzátonyai is veszélyben vannak, mivel a tengerek hőmérséklete annyira megemelkedett, hogy a korallok tömegesen pusztulnak el. Ha ez a folyamat folytatódik, a tengeri élővilág hatalmas része eltűnhet, ami az emberek élelmezését is veszélyezteti.
Ez a legkritikusabb helyszín
A kutatók különösen aggódnak az Atlanti-óceán áramlási rendszeréért, amelyet a Golf-áramlat is része. Ez az óceáni szállítószalag szabályozza Európa és Észak-Amerika éghajlatát. Ha ez az áramlás lelassul vagy leáll, az egész kontinensen megváltozhat az időjárás. Egyes régiók lehűlhetnek, míg mások extrém hőhullámokat tapasztalhatnak. Az ilyen változások élelmiszerhiányhoz, gazdasági nehézségekhez és tömeges vándorláshoz vezethetnek.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy még nem késő cselekedni, de az idő gyorsan fogy. A kibocsátások csökkentése, az erdők védelme és a megújuló energiaforrásokra való átállás most fontosabb, mint valaha. Minden tizedfoknyi felmelegedés számít, mert minél jobban sikerül lassítani a folyamatot, annál több időnk marad a természetes rendszerek megőrzésére.
Nyitókép: Shutterstock/Roman Samborskyi
