Sok-sok ötlet a semmiért. Az elmúlt években egyre több merész javaslat született arra, hogyan lehetne megállítani a sarkvidéki jég olvadását, de ezek nemigen segítettek.
Felmerült már a jégtakaró megmentésére az Északi-sark újrafagyasztása, gigantikus tengeralatti „függönyök” telepítése, sőt, még fényvisszaverő gyöngyök szétszórása is az óceán felszínén. Bár ezek az elképzelések sokak fantáziáját megragadják, egy friss nemzetközi tanulmány arra figyelmeztet: a legtöbb ötlet nemcsak megvalósíthatatlan, hanem komoly környezeti kockázatokat is hordoz.
A klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye a grönlandi és antarktiszi jégtakarók gyors pusztulása. Mivel ezek a hatalmas jégtömegek több méternyi tengerszint-emelkedést rejtenek magukban, nem csoda, hogy a tudósok kreatív megoldásokat keresnek.
Az utóbbi években több ötlet is felmerült:
A Frontiers in Science folyóiratban megjelent új elemzés azonban mindegyik javaslatot megvizsgálta költségek, megvalósíthatóság, kockázatok és környezeti hatások szempontjából – és arra jutott, hogy egyik sem kínál valódi megoldást.
Első hallásra vonzónak tűnhetnek, de ezek az ötletek csak illúziók
– fogalmazott Martin Siegert, a tanulmány társszerzője és a Exeteri Egyetem glaciológusa.
A kutatók szerint minden javasolt módszer súlyos mellékhatásokkal járna. A tenger alatti függönyök például elvágnák a tengeri élőlények – köztük bálnák és fókák – természetes útvonalait. A részecskék légkörbe permetezése átalakíthatná a globális csapadékrendszereket. Az üveggyöngyök pedig már kísérleti szinten is kockázatosnak bizonyultak: ökológiai vizsgálatok arra utaltak, hogy felboríthatják az arktiszi táplálékláncot. A költségek sem elhanyagolhatók. A legolcsóbb projektek is legalább tízmilliárd dollárba ( több, mint 3 billió forintba) kerülnének, míg egyetlen ötven mérföld hosszú tenger alatti függöny fenntartása akár nyolcvanmilliárd dollárt is felemészthetne egy évtized alatt. Ezek már szinte kimondhatatlan számok.
Mindezek tetejébe egyik elképzelést sem tesztelték nagy léptékben. Az elméleti számításokon túl nincs bizonyíték arra, hogy a módszerek képesek lennének hatékonyan lassítani a jégveszteséget. A tanulmány szerzői szerint ezért ezek az elképzelések inkább elvonják a figyelmet a valódi megoldásról: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.
Amíg nem mérsékeljük radikálisan az üvegházhatású gázokat, minden más próbálkozás csak tüneti kezelés
– hangsúlyozta Siegert.
Nyitókép: Sebnem Coskun / Anadolu via AFP / AFP
Forrás:cnn