Homokhullámok a Marson: különleges formációkra bukkant a NASA rover
Érdekes felfedezés. Amikor a NASA Perseverance marsjárója új fotót küldött haza, a tudósok nemcsak egy újabb marsi tájat láttak – hanem egy olyan jelenséget, ami sokat mesél arról, hogyan alakítják a szelek a vörös bolygót még ma is.
A marsi felvételeken óriási, szél formálta homokgerincek tűntek fel, amelyeket a kutatók „megaripple”-eknek neveznek.
Homokhegyek a Marson – hogyan kell elképzelni?
Képzelj el egy szélfútta tengerpartot itt a Földön, ahol a homok furcsa hullámokba rendeződik. A Marson is van valami hasonló, csak sokkal nagyobb és tartósabb: a megaripple-ek. Ezek a hullámzó homokgerincek akár egy méter magasak is lehetnek, és hatalmas területeken borítják a felszínt. A különlegességük, hogy valószínűleg évezredekkel, sőt, akár évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, amikor a Mars légköre sűrűbb volt és a szelek erősebben fújtak. A mai vékony légkörben már alig mozdulnak – ezért is nevezik őket a tudósok „inaktívnak”.
Bár lassan változnak, a műholdfelvételek kimutatták, hogy néhány megaripple bizony tényleg mozgásban van. Igaz, nem olyan tempóban, mint nálunk a dűnék: a Mars homokhullámai átlagosan kilenc földi év alatt mozdulnak mindössze egy métert. De ez is azt bizonyítja, hogy a Mars nem egy teljesen mozdulatlan, halott bolygó, hanem ma is formálják erők – csak épp sokkal lassabban, mint nálunk.
Mit tanulhatunk belőle mi, emberek?
A Perseverance nemcsak fényképezi a tájat, hanem különböző műszereivel vizsgálja is a homokot: miből áll, milyen rétegeket alkot, tartalmaz-e sókat vagy más nyomokat, amelyek kapcsolatba kerülhettek vízzel. Ezek az apró részletek nemcsak a Mars múltjáról árulkodnak, hanem arról is, hogyan lehet majd egyszer a bolygó erőforrásait felhasználni, amikor emberek érkeznek oda.
Ha például a homokban sókristályok rejlenek, azok segíthetnek a jövő űrhajósainak vizet nyerni – és ez akár élet-halál kérdése lehet egy marsi expedíción.
A most felfedezett megaripple-mező csak az első állomás: a rover hamarosan egy még nagyobb terület felé indul, ahol várhatóan még izgalmasabb formákat talál majd. Ahogy a NASA egyik munkatársa fogalmazott:
A múlt története a kövekben van, de a Mars jelenét a homok írja.
És ki tudja? Lehet, hogy ezek a lassan mozgó homokhullámok egyszer még az emberi történelem részei lesznek – amikor az első marsi telepesek a lábuk alatt érzik őket.
Nyitókép: buradaki / Shutterstock
Forrás:space.com
Ezek is érdekelhetik
