Olyat találtak az űrben, amelynek nem kéne léteznie: a fekete lyuk mindent felborít

A csillagászok azt hitték, ilyenkor még nincsenek hatalmas, falánk szörnyetegek az űrben. Aztán jött a meglepetés: felfedezték a valaha ismert legkorábbi fekete lyukat – és ez a monstrum olyan méretű, hogy egyszerűen nem lenne szabad léteznie ebben a korban.

Egy apró piros pont, benne egy óriás fekete lyuk

A galaxis, amelyben a fekete lyuk lapul, a CAPERS-LRD-z9 nevet kapta. Távolsága elképesztő: a fénye 13,3 milliárd évig utazott, mire most hozzánk ért. Vagyis amit látunk, az a múlt egyik legkorábbi pillanata. A James Webb űrtávcsőnek köszönhetjük, hogy egyáltalán rábukkantunk, hiszen a régi teleszkópok számára ez csak egy halvány, pirosas paca lett volna. Csakhogy ez a kis piros paca egy igazi kozmikus szörnyet rejt: egy fekete lyukat, amely a környezetéből zabálja a gázt és anyagot, miközben félelmetes energiát sugároz ki.

A legtöbb fekete lyuk kicsiben indul: egy-egy óriáscsillag halálakor keletkezik, majd hosszú milliárd évek alatt növekszik. Ehhez képest a most felfedezett példány már 300 milliószor nehezebb lehet, mint a Nap – mindezt pár százmillió évvel az ősrobbanás után! Összehasonlításképp: a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk „csak” négymillió naptömegnyi. Ez olyan, mintha egy újszülött baba az első születésnapjára hirtelen egy felnőtt testépítő méretét venné fel. Teljesen érthetetlen, hogyan lehetett ennyire gyorsan ekkorára nőni.

Honnan jött ez a szörnyeteg?

A tudósoknak több tippjük is van, hogy honnan indult a fekete lyuk útja:

• Lehet, hogy nem is kicsiben indult, hanem egy hatalmas gázfelhő közvetlen összeomlásából született, már rögtön óriásként.
• Vagy egy kisebb fekete lyuk kezdett el olyan eszeveszett ütemben falni, ami elméletileg nem is lenne lehetséges.
• Egyes elméletek pedig azt mondják: ősi, „primitív” fekete lyukak jöhettek létre közvetlenül az ősrobbanás után, és ezek maradványait látjuk most.

Bármi is az igazság, ez a felfedezés azt mutatja, hogy sokkal többet kell még tanulnunk arról, hogyan születtek az első galaxisok és a bennük lapuló fekete lyukak.

Az ilyen „kis piros pontok” (ahogy a kutatók nevezik őket) lehetnek a mai galaxisok ősei. Ha jobban megértjük őket, közelebb kerülünk ahhoz is, hogy megértsük, honnan jött a Tejútrendszer – és végső soron mi magunk. Ráadásul ez a fekete lyuk bizonyíték arra, hogy a világegyetem sokkal gyorsabban építette fel az első nagy struktúrákat, mint eddig hittük. Ez teljesen átírhatja a tankönyveket, és új kérdéseket vet fel arról, hogyan is működött a korai kozmosz.

Egy biztos: az univerzum első szörnyei lassan kezdenek előbújni a sötétségből – és sokkal nagyobbak, éhesebbek és titokzatosabbak, mint valaha gondoltuk!

Nyitókép:Vadim Sadovski / Shutterstock

Forrás:zmescience