A világháború nyomai még mindig veszélyt jelentenek az óceánokban 

A hajózási és környezetvédelmi szakértők szerint ezek a rozsdásodó roncsok komoly veszélyt jelentenek a tengeri élővilágra és az emberi egészségre is, még több mint 80 évvel a világháború vége után.

A világháború óta sok idő eltelt, a veszély mégsem múlt el

A legnagyobb gondot az okozza, hogy ezek a hajók nem üresen süllyedtek el: a fedélzetükön maradt üzemanyag, lőszer és veszélyes vegyi anyagok azóta is ott vannak a rozsdásodó acélszerkezetek belsejében. A szakértők szerint világszerte több mint 8500 elsüllyedt hadihajó hever az óceánok mélyén, és ezek közül több száz még mindig tartalmaz nagy mennyiségű nyersolajat, amely ha kiszivárog, óriási környezeti katasztrófát okozhat.

Az Euronews riportja szerint sok ilyen roncs már most is szivárog, mások pedig az időjárás, a tengeri áramlatok és a korrózió hatására bármikor felhasadhatnak. A gond csak az, hogy ezek közül számos hajót senki sem figyel, mivel hivatalosan háborús sírhelyként vannak nyilvántartva, így sok ország vonakodik beavatkozni vagy eltávolítani a maradványokat.

Különösen aggasztó például a második világháborúban elsüllyedt német hadihajó, a Franken, amely a Balti-tenger fenekén nyugszik. A hajó több mint 4000 tonna olajjal a fedélzetén süllyedt el 1945-ben, és még ma is több száz tonnányit őrizhet belőle. A német és lengyel kutatók attól tartanak, hogy egy esetleges szivárgás súlyosan károsíthatná a tenger érzékeny ökoszisztémáját, különösen a már így is túlhalászott, szennyezett és melegedő Balti-tengert.

Hasonló problémák állnak fenn a Csendes-óceánon is, ahol a híres Chuuk-lagúna mélyén több mint 50 japán hadihajó roncsai találhatók. A térséget sokáig búvárrégészeti paradicsomként emlegették, de ma már a szakértők inkább potenciális veszélyforrásként tekintenek rá. Egy-egy ilyen hajó több száz tonna olajat és robbanóanyagot is tartalmazhat, és egyetlen szivárgás is elég lenne ahhoz, hogy katasztrofális hatással legyen a helyi korallokra és halállományra.

A legnagyobb országok nem tesznek semmit

A probléma tehát nemcsak technikai, hanem politikai és etikai is. Sok ország, például Japán, Németország vagy az Egyesült Államok nem szívesen nyúl hozzá ezekhez a hajókhoz, mert azok háborús emlékhelynek számítanak, gyakran katonák nyugszanak bennük, így exhumálásuk kényes kérdés. Ugyanakkor az idő nem a természet oldalán áll: a hajók acélszerkezetei évről évre gyengülnek, és egy ponton túl már menthetetlenül kiszivárognak a bennük lévő anyagok. A hajózási szakértők szerint eljött az ideje, hogy nemzetközi összefogással és komolyabb finanszírozással feltérképezzék a legveszélyesebb roncsokat, és még időben megkezdjék az olaj és vegyi anyagok biztonságos eltávolítását. 

Nyitókép: Shutterstock/Benny Marty