Már csak pár évünk van: 2030-ra ezek a városok víz alá fognak kerülni

Az időjárás-szakértők és környezetkutatók szerint, ha nem történik radikális fordulat, 2030-ra több város is részben vagy teljesen víz alá kerülhet. És bár ezek a városok távolinak tűnnek, a hatásaik mindannyiunkat elérnek – Európában és Magyarországon is. 

A tenger már most is támad: városok, amelyek 2030-ra víz alá kerülhetnek

A Climate Central nevű kutatóintézet olyan térképeket tett közzé, amelyek pontosan megmutatják, mely városrészek tűnhetnek el a következő években. A modellek az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2021-es adataira épülnek, így megbízhatónak tekinthetők – és a kép, amit mutatnak, egészen hátborzongató. A leginkább veszélyeztetett települések közé tartozik többek közt Amszterdam, Velence, New Orleans, Bangkok és Ho Si Minh-város is. Ezek a helyszínek nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan, gazdaságilag és turisztikailag is fontos szerepet töltenek be a világ életében – eltűnésük vagy súlyos károsodásuk hatása messze túlmutatna az érintett országok határain.

Hollandia hosszú ideje víz elleni harcra épül: Amszterdam és Rotterdam alatt is ott lüktet a tenger fenyegetése. A hollandok mesterei a gátak, zsilipkapuk és vízelvezető rendszerek építésének – de a szakértők szerint már ezek sem elegendőek. Ha a jégtakarók tovább olvadnak és a szén-dioxid kibocsátás nem csökken drasztikusan, akkor a legmodernebb technológia is kevés lehet. Velence már most is évente több tucatszor kerül víz alá, és a város évente két milliméterrel süllyed. A szökőárként visszatérő áradások mellett egyre gyakrabban kell elzárni az utakat, lezárni a tereket, és védőfalakat építeni – de a tenger így is mindent újra meg újra visszakövetel.

Bangkokban és Ho Si Minh-városban az alacsony fekvés, a mocsaras talaj és a gyors városiasodás együtt okozzák a legnagyobb problémát. Ezekben a régiókban az emberek milliói élnek néhány méterre a tengerszint felett – és minden újabb centiméter emelkedés lakónegyedeket, utak százait, ipari központokat fenyeget. New Orleans, amely már 2005-ben súlyos árat fizetett a Katrina hurrikán miatt, szintén a vörös zónába került: a térképek alapján a természetvédelmi területek mellett lakóházak ezrei is eltűnhetnek a vízben, ha a védművek egyszer kudarcot vallanak.

A kutatók szerint a veszély nem áll meg néhány világvárosnál. Az indiai Kolkata, a bangladesi Khulna, az egyiptomi Port Said vagy a japán Nagoya is a kockázatos térségek közé tartozik. Ezek közül több olyan is van, ahol a város már ma is a tenger szintje alatt fekszik – csak eddig nem következett be a végzetes esemény, mert a természet még „kegyes” volt. De ez a kegyelem egyre rövidebb ideig tart.

A hatás az egész világot érinti

Az, hogy ezek a városok víz alá kerülnek-e, nem csupán helyi kérdés. Világszinten is komoly következményekkel járhat. Képzeljük el, mi történne, ha egy többmilliós város – például Bangkok vagy Ho Si Minh-város – lakosságának jelentős része kénytelen lenne elhagyni az otthonát. A klímamenekültek száma ugrásszerűen megnőne, és ez nemcsak a környező országokat, hanem Európát is elérné. A tengerparti ipari központok, kikötők és repülőterek elvesztése pedig globális ellátási láncokat sodorhat válságba.

Sokan úgy érzik, hogy Magyarország biztonságban van, hiszen nincs tengerpartunk – de ez illúzió. A klímaváltozás hatásai már most is tapasztalhatók: egyre gyakoribbak a hőhullámok, aszályok, a villámárvizek, vagy épp a mezőgazdaságot sújtó kiszámíthatatlan időjárás. Ha a világ bizonyos régióiban élhetetlenné válik a környezet, a gazdasági és humanitárius következmények elkerülhetetlenül ide is begyűrűznek.

Ha tehát nem történik globális összefogás, és valódi, nagy léptékű változások, akkor a tenger újraírja a térképet. És nem biztos, hogy ad nekünk még egy esélyt.

Nyitókép: studiovin / Shutterstock

Forrás: timeout