Hátborzongató képek: így fog kinézni Európa 50 év múlva az AI szerint

Az AI – vagyis a mesterséges intelligencia – sok dologra képes már, többek között arra is, hogy képeket generáljon bizonyos információk alapján a jövőről. Most a klímaváltozás okozta következményekről kérdeztük, és amit mutat, az egyszerűen elképesztő. 

Az AI nem jósol túl sok jót, ha így halad tovább a klímaváltozás

A klímaváltozás egy központi probléma, és már sokszor írtunk mi is arról, hogy itt az ideje annak, hogy mi is tegyünk valamit ellene. Most azonban nem csak írunk, mutatjuk is, mit okozhat, mit tehet a világunkkal, amelyben élünk. A Copernicus Climate Change Service előrejelzése alapján bemutatunk öt európai nagyvárost, amelyek különösen veszélyeztetettek.

Amszterdam – víz alatt?

Amszterdamnak, Hollandia fővárosának már ma is jelentős része a tengerszint alatt helyezkedik el, és a várost védő gátak és vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartást igényelnek.A Copernicus Climate Change Service adatai szerint a globális tengerszint-emelkedés üteme az elmúlt évtizedekben gyorsult, jelenleg évente 4,3 mm-rel növekszik . Ha ez a tendencia folytatódik, 2075-re a tengerszint jelentős emelkedése várható, ami komoly kihívást jelent Amszterdam számára. 

Velence – szintén süllyedni fog?

Velence már évtizedek óta küzd az "acqua alta", azaz a magas vízállás okozta áradásokkal. Előrejelzések szerint a gátrendszernek 2075-től az év nagy részében zárva kell maradnia, hogy megvédje Velencét a víztől, ami azonban a lagúnák érzékeny ökoszisztémáját károsítva rengeteg kárt is okozhat. A város tengerszintje az elmúlt évszázadban körülbelül 26 cm-rel emelkedett, és a jövőbeni előrejelzések szerint ez az emelkedés tovább folytatódhat.

Budapest – Hőhullámokra számíthatunk?

Budapest az egyik leggyorsabban melegedő európai főváros, ahol az átlaghőmérséklet jelentős növekedést mutat az elmúlt évtizedekben. 2075-re a nyári átlaghőmérsékletek 4–7 °C-kal emelkedhetnek. A városban egyre gyakoribbak a hőhullámok, amelyek nemcsak az egészségügyi rendszert terhelik meg, hanem a városi infrastruktúrát is. Urban heat island-effektus is erősödni látszik: éjszaka sem fog lehűlni a város, ami igencsak egészségkárosító lesz. Emellett csökkenni fog a nyári csapadék, viszont az intenzitása nőni fog, ami azt jelenti, hogy több villámárvíz, és aszály várható.

Barcelona – a sivatagosodás küszöbén

Barcelona és a környező régiók egyre inkább a sivatagosodás jeleit mutatják. A csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése miatt a város éghajlata 2075-re hasonlóvá válhat az észak-afrikai sivatagos területekhez, ami komoly hatással lesz a mezőgazdaságra, a vízellátásra és persze az élhetőségre is...

Oslo – viszlát hó?

Oslo, Norvégia fővárosa híres volt a havas teleiről, ám ha így folytatódik a klímaváltozás, 2075-re drasztikusan megváltozhat ott a tél. A Copernicus adatai szerint a régióban jelentősen csökkenhet a hóesés gyakorisága, és akár 15 nappal is rövidülhet az éves hótakarós időszak. A hóhatár egyre magasabbra tolódik, így a város környéki sípályák is veszélybe kerülhetnek. Arról nem beszélve, hogy a téli hónapok átlaghőmérséklete 1,5– 4,5 °C-kal is melegebb lehetnek 50 éven belül.

Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk ezt?

A jövő még nincs kőbe vásve – a klímaváltozás hatásai lelassíthatók, sőt, egyes folyamatok még visszafordíthatók is, ha most cselekszünk. A legfontosabb lépések közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a fosszillis energiahordozók helyett a megújulók előtérbe helyezése, valamint a természetes élőhelyek védelme. A mindennapi döntéseink – például, hogy mivel utazunk, mit eszünk, mennyit fogyasztunk – szintén hatással vannak a bolygó klímájára. Egyéni szinten kevesebb is elég: ha sokan tesznek egy kicsit, abből már érezhető változás születhet.

Kerüljük el azt, amit a képeken látunk!

Nyitókép: Black Salmon / Shutterstock