Miért kerül egyre többe a krumpli és az olíva? Az időjárás a ludas

Nemcsak a pénztárcánk bánja, ha a boltban zöldséget szeretnénk venni, de sokak fejében is kérdések merülnek fel: miért lettek hirtelen luxuscikkek ezek az alapélelmiszerek, mint például az olíva? A válasz meglepően egyszerű és ijesztő: az éghajlatváltozás hatása már nem csak a hőmérőn látszik, hanem a vacsoránkon is.

Az olíva és a krumpli ára is az egekben

Az utóbbi évek időjárási szélsőségei, az aszályok, áradások, fagyok olyan kihívások elé állítják az európai mezőgazdaságot, amikkel egyre nehezebb megküzdeni. A brit krumpli például már nem terem úgy, ahogy régen: az esőzések túl gyakoriak vagy túl hevesek, a talaj átázik, a gumók rothadnak. A korábbi bőséges termés mostanra csökkent, a minőség romlott, a termelők pedig kénytelenek emelni az árakat, hogy egyáltalán nyereségesek maradjanak.

És mi a helyzet a mediterrán kincsekkel, például a spanyol olívával? Az olajfa ugyan ősidők óta bírja a szárazságot, de a klímaváltozás által okozott extrém forróság és csapadékhiány még ezt a strapabíró növényt is próbára teszi. A 2024-es és 2025-ös év különösen gyenge termést hozott, így az olívaolaj ára rekordokat döntöget, és a boltok polcain sem mindig találjuk meg a megszokott márkákat. Az olajbogyó mennyisége és olajtartalma is csökkent, ami tovább fokozza az árak emelkedését.

Luxus lett az alapélelmiszerekből is

A klímaváltozás tehát nemcsak az utazásainkat, ruhatárunkat vagy nyári terveinket befolyásolja, hanem mindennapi étkezéseinket is. Amikor a reggeli pirítósra már nem kerül vaj helyett olívaolaj, és a vasárnapi sült mellé csak drágán jutunk krumplihoz, akkor valóságos közelségbe kerül az, amiről eddig csak híradásokban hallottunk. Európa mezőgazdasága látványosan szenved, és ennek következményeit most már a legszemélyesebb szinten is megérezzük.

A termelők próbálkoznak új fajtákkal, modern öntözési módszerekkel, ellenállóbb növényekkel, de a természet ritmusát és kiszámíthatóságát egyelőre nem tudjuk mesterségesen visszahozni. Addig pedig marad a drágulás, a választék szűkülése és az alkalmazkodás. Lehet, hogy ideje újraértékelni, mi számít hétköznapi alapanyagnak, és mit tartunk megfizethető luxusnak a tányérunkon.

Nyitókép:  lovelypeace / Shutterstock