Ma több mint egymillió, de egyes kutatók szerint akár kétmillió példány élhet Németországban. A mosómedve populáció ekkora szám mellett nem jelent sok jót at ország környezetére nézve.
Eredetileg Észak-Amerikából hurcolták Németországba a mosómedve példányokat bundájukért és vadászat céljából, de az 1930-as években történt néhány tudatos betelepítés és szökés következtében hamar meghonosodtak. Potsdamban és Kassel környékén a sűrűség különösen magas: több mint száz példány jut 100 hektárra, ami gyakorlatilag egy per focipálya méretű területenként.
A mosómedvék sokoldalúsága, az éjszakai életmód, mindenevőség, intelligencia és kiváló problémamegoldó képesség lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén alkalmazkodjanak a városi és erdei környezethez is. A természetes ragadozók hiányában a populáció gyorsan nő, és jelenleg a vadászati erőfeszítések sem képesek lépést tartani. Tavaly például csaknem 200 000 állatot lőttek ki, mégsem csökkent jelentősen a számuk.
Kutatások és terepi adatok alapján egyértelmű a visszafordíthatatlan káros hatás: a mosómedvék nem csupán ételhulladékot szedegetnek, hanem aktív ragadozókként fészkelő madarak tojásait, fiókáit, békákat, denevéreket, hüllőket és akár különleges édesvízi kagylókat is elpusztítanak. Élőhelyükön előfordulnak úgynevezett vadászlázak, amikor egész fészekaljak esnek áldozatul, jóval többen, mint amennyit elfogyasztanak. Ez közvetlenül befolyásolja az amúgy is gyengülő populációjú őshonos fajokat, és egyes területeken akár százas nagyságrendet is elérhet az elpusztított egyedek száma.
A jelenségek mögött azonban nemcsak a faj biológiája áll: a közvéleményben élő romantikus, játékos imázs ellenére ezek az állatok veszélyesen befolyásolják a biodiverzitást. A mosómedvék arcát ábrázoló kedves videók és cukormázas történetek sokakat akadályoznak abban, hogy támogatni tudják a korlátozó intézkedéseket. A mosómedve-hívők közössége komoly társadalmi akadályt jelent a tudományosan megalapozott természetvédelmi intézkedések elfogadásában.
A szakértők javaslata egyértelmű: jól koordinált, állami finanszírozással támogatott irtási és populációszabályozási programokra van szükség, különösen a védett területeken, ahol fokozott a veszélyeztetett fajok jelenléte. Több államban a szemléletváltás részeként lakossági tájékoztatást indítanak: biztonságos szeméttárolást, ház- és kinövések raccoon-proof zárást ajánlanak a lakóknak.
Európa más részein is hasonló problémák jelentkeznek: a mosómedve már legalább 20 országból ismert és terjed, Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország mellett egyesült Királyságban és Dániában is. Az EU 2016 óta listázza invazív idegen fajként, ami tagállami kötelezettségeket jelent a betiltott bevezetés és a szaporodás megelőzésére.
Nyitókép: Shutterstock/Wirestock Creators