Kiderült, meddig tart idén nyáron a pusztító hőség

Az idei nyár nem csupán forró, de hosszabb is, mint valaha, legalábbis Európa déli és középső régióiban. Egy friss kutatás szerint az extrém hőhullámok időszaka számos nagyvárosban már nem három hónapot, hanem akár ötöt is felölelhet. A Climate Resilience for All nevű szervezet elemzése alapján a napi 32 Celsius-fok feletti hőmérsékletet tekintették a hőség küszöbének, és azt vizsgálták, hogy ezek a napok az év mely szakaszára és milyen gyakorisággal esnek. Az eredmény: a nyár már május közepén elkezdődhet és akár októberig is eltarthat, különösen olyan városokban, mint Athén, Tirana vagy Madrid.

A hőség több európai városban is elviselhetetlen már

A görög fővárosban például 145 napon keresztül haladja meg a nappali csúcshőmérséklet a 32 fokot, ez közel öt hónapot jelent. Tiranában 143, Lisszabonban 136, míg Madridban 119 ilyen napot jegyeztek fel a vizsgált időszakban. A kutatás szerint a legmelegebb városokban az év átlagosan 214 napján fordul elő ilyen mértékű forróság, vagyis az év több mint felében tartós hőterheléssel kell számolni. Korábban az ilyen intenzív hőszakok főként júliusra és augusztusra korlátozódtak, ám a klímaváltozás hatására a nyári időszak jelentősen kitolódott, ráadásul nem csak időben, hanem intenzitásban is.

A hosszabb hőségszezon komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában, különösen az idősek és a krónikus betegséggel élők számára. A tartós meleg fokozza a kiszáradás, a hőguta és más hővel kapcsolatos megbetegedések esélyét, miközben megterheli az egészségügyi ellátórendszert is. Emellett a városi környezetek – különösen a sűrűn beépített, zöldterületek nélküli negyedek – súlyosbítják a helyzetet. A beton és aszfalt ugyanis elraktározza a nappali hőt, és éjszaka sem engedi lehűlni a levegőt, így az emberek éjszakai pihenése is csorbát szenved.

Számtalan kihívásra kell gyorsan reagálnunk

A melegrekordok gyakorisága nem csak az emberek komfortérzetére és egészségére van hatással, hanem az infrastruktúrára és a gazdaságra is. A légkondicionálók megnövekedett használata túlterheli az elektromos hálózatokat, miközben nő a hűtési energia iránti kereslet. Ez tovább súlyosbítja az energiafelhasználásból eredő károsanyag-kibocsátást, és ördögi körbe taszítja a hőhullámok és az éghajlatváltozás kapcsolatát. A szélsőséges hőség hatással van a mezőgazdaságra is: a vízhiány, a talaj kiszáradása és a terméscsökkenés mind növeli az élelmiszerárakat és gazdasági instabilitást eredményez.

A probléma nem korlátozódik a déli országokra. Párizsban például már átlagosan három hónapig tartanak a kánikulai napok, de hasonló tendenciát figyeltek meg Bécsben és más közép-európai városokban is. Sőt, egyes településeken az év bármely szakaszában előfordulhat extrém meleg. A hőmérsékleti szélsőségek normalizálódása a várostervezéstől kezdve a munkahelyi szabályozásokig minden területen alkalmazkodást követel. A szakértők szerint elengedhetetlen, hogy a városok növeljék zöldterületeik arányát, árnyékoló megoldásokat vezessenek be, hűtőközpontokat alakítsanak ki, és a munkaidőt a hőmérséklethez igazítsák.

Nyitókép: Shutterstock/ LCV