Nyugat-Európa legmelegebb júniusa – a hőhullámok új korszakot hoztak

Európa egyes részein napokon át tomboló hőhullámok nemcsak a meteorológiai állomások adatait írták át, hanem rávilágítottak arra is, hogy az éghajlatváltozás már nem a jövő fenyegetése, hanem a jelen rideg valósága. Az Earth.org cikke szerint a szélsőséges hőség nemcsak egyedi időjárási anomália, hanem egy világméretű tendencia következménye, amelyet az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés táplál.

Európa több országában is rekordok dőltek meg

A 2025-ös június során Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában a hőmérséklet több napon keresztül meghaladta a 40 Celsius-fokot. Ezek a forróságok nemcsak a délutáni órákban nehezítették meg az emberek életét, hanem az éjszakák is rendkívül melegek voltak, ami tovább fokozta a hőstresszt. A legnagyobb veszélynek az idősek, a krónikus betegek és a nagyvárosok lakói voltak kitéve, ahol a betonrengeteg felerősíti a hőség hatását, és az éjszakai lehűlés is minimálisra csökken. A hirtelen beköszöntő extrém hő nemcsak a lakosságot viselte meg, hanem az egészségügyi rendszert is próbára tette.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai alapján a nyugat-európai régió átlaghőmérséklete több fokkal haladta meg az évszázados átlagokat. Ezek az értékek nem egyszeri kilengések, hanem egy hosszabb távú, riasztó tendencia részei. A hőmérsékleti adatok alapján már most megállapítható, hogy az éghajlatváltozás egyik legszembetűnőbb következménye a hőhullámok egyre gyakoribb és tartósabb megjelenése. A szakértők szerint az elmúlt évtizedekben háromszorosára nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor a hőmérséklet extrém magas értékeket ért el.

Most kell tenni valamit

Különösen aggasztó, hogy ezek a hőhullámok egyre korábban kezdődnek: nem ritka, hogy már május végén 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, és a kánikula akár szeptemberig is elhúzódik. A klasszikus nyár határai kitolódtak, és a mérsékelt égövben élők most már trópusi jellegű nyarakkal kénytelenek szembenézni. Ráadásul a jelenlegi modellek szerint az ilyen extrém időjárási jelenségek a következő évtizedekben nem csupán gyakoribbá, hanem intenzívebbé is válnak majd.

A kutatók egybehangzóan állítják: az ilyen hőségrekordok nem véletlenszerűek. Az iparosodás óta az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete már több mint 1,2 Celsius-fokkal emelkedett, és ha nem történik radikális beavatkozás, a század végére ez az érték elérheti a 3 fokot is, ami katasztrofális hatásokkal járna minden kontinensen.

Nyitókép:  Shutterstock/neurobit