Egy apró lepke, ami csillagok alapján tájékozódik
Az ausztrál bogong kivételes bepillantást nyújt a természet titkos navigációs rendszereibe. Ez az első olyan lepke, amely bizonyítottan csillagos éjjelen támaszkodik a csillagképekre, hasonlóan a vándormadarakhoz.
Az ausztrál bogong lepke (Agrotis infusa) hihetetlen csillagtérképező képességet mutat: éjszakánként akár 1000 km-t repül a csillagok és a Föld mágneses tere segítségével. Ők az első gerinctelenek, akik ilyen hosszú távolságra bizonyítottan csillagirányzékot használnak.

A titkos útvonal: honnan jön és hová megy a bogong lepke?
Minden tavasz elején a délkelet‑ausztráliai alacsonyföldeken kelnek útra ezek az apró lepkék, hogy a nagy hőség elől az Alpok magas barlangjaiban hibernáljanak. Ezek a barlangok, amelyekbe minden évben körülbelül négymillió lepke érkezik, optimális klímát biztosítanak a túléléshez. Ősszel pedig visszatérnek az eredeti szaporodóhelyükre, hogy ott elpusztuljanak.
Hogyan vizsgálták meg őket?
A lepkéket különböző körülmények között vizsgálták sterilen: építettek egy körülbelül fél méter átmérőjű repülőszimulátort, ahol élethű csillagos égboltot vetítettek. A mágneses teret Helmholtz‑tekercsekkel semlegesítették, így a lepkék csak a vizuális jelek alapján tájékozódhattak.
Eredeti csillagos égbolt vetítésekor: a lepkék mindig az évszaknak megfelelő irányba repültek – tavasszal dél felé, ősszel észak felé.
Égbolt 180 fokos elforgatásakor: megfordítva repültek.
Csillagképek szétcsúsztatásakor: elvesztették a tájékozódást.
Ez azt bizonyítja, hogy nem egyszerűen a holdfény vagy a legfényesebb pontok irányába repülnek, hanem összetett mintákat, például a Tejút vagy konkrét csillagképek elhelyezkedését is érzékelik.
Ha gond van az irányítással
Előfordul azonban, hogy borult az ég, vagy nem látszanak a csillagok. Ilyenkor a bogong lepkék mágneses érzékelőjükre támaszkodnak, egy kettős rendszer működik náluk, csillag‑ és mágneses iránytűként egyaránt funkcionálnak. Ez biztonságos navigációt biztosít akár változó körülmények között is.
Miért fontos a felfedezés?
Mert eddig csak madaraknál és szarvasbogaraknál ismert csillagirányítás. Sőt, a lepke agya jóval kisebb, mint egy rizsszem, mégis összetett tájékozódásra képes.
Előremutató alkalmazások
A tudósok szerint ez a kutatás nemcsak biológiai értelemben jelentős, hanem robotikai és drón‑navigációs technológiákban is inspiráló lehet. A természet intelligenciája: ahogy az emberiség évszázadok óta használt csillagokat iránytűként, úgy a bogong lepkék is hasonló, természetes rendszert alkalmaznak, de mindezt egy egészen apró idegrendszerrel.
Nyitókép: Andrew Allen Photography / Shutterstock
forrás: Euronews