Sugárzó anyagok kerülhetnek a magyar légtérbe?

A Szahara térségében gyakoriak a porviharok, amelyek során a finom homokszemcséket a szél magasabb légköri rétegekbe emeli. Az így kialakult porfelhők mozgásában jelentős szerepet játszanak az úgynevezett passzát szelek valamint nyugatias szelek. De mi van akkor, ha az így utazó homokszemcsék sugárzó anyagokat hordoznak?

Hogyan jut Európába a szaharai por?

A passzát szelek az Egyenlítő felé fújó állandó szelek, amelyek a Föld forgása és a légköri nyomáskülönbségek miatt alakulnak ki. Ezek a szelek a Szahara térségében délnyugati irányból északkeleti irányba fújnak, és képesek nagy mennyiségű port szállítani a légkör magasabb rétegeibe. A nyugatias szelek pedig a mérsékelt övezetben uralkodó szelek, amelyek nyugatról kelet felé fújnak, és Európa időjárását is jelentősen befolyásolják.

Amikor a Szaharában erős szelek és porviharok alakulnak ki, a felszálló por a passzát szelek segítségével a légkör magasabb rétegeibe kerülhet. Ezt követően a nyugatias szelek tovább szállíthatják a port kelet felé, egészen Európáig. Vagyis a légköri áramlatok hátán a szaharai por különösebb erőfeszítés nélkül tudja elérni Európát és Magyarországot.

Hogy kerül sugárzó anyag a porviharba?

Egy 2022 márciusi nagy porvihar után tudósok és civilek együttműködésével nagyszabású kutatás indult a por radioaktivitásának vizsgálatára. 110 mintát gyűjtöttek be hat nyugat-európai országból, amelyek közül 53 tudományosan hasznosnak is bizonyult. Az elemzések és műholdas megfigyelések megerősítették, hogy a por forrása Dél-Algéria, azon belül is Reggane térsége. – olvasható a Travelo cikkében.

A dolog érdekessége, hogy annak ellenére, hogy az akkoriban még francia fennhatóság alatt álló területen Franciaország 17 atombombakísérletet végzett a 60-as évek elején, mégsem innen ered a szennyeződés. A vizsgálatok plutónium izotópokat mutattak ki, amelyek annak ellenére is inkább az amerikai és szovjet nukleáris tesztek hatását tükrözték, hogy ezen országok nem is végeztek ilyen jellegű kísérletet az adott területen.

Noha az észlelt sugárzási szintek rendkívül alacsonyak, és nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot, a nemrégiben megjelent tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a radioaktív szennyeződés a mai napig kimutatható a természetben. Ez azt is bizonyítja, hogy a múltbeli nukleáris tesztek hosszú távú hatásai még évtizedekkel később is érezhetők lehetnek.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy bár a Szaharából érkező por tartalmazhat radioaktív izotópokat, ezek koncentrációja általában nagyon alacsony, és nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot. Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) folyamatosan nyomon követi Magyarország sugárzási helyzetét, hogy szükség esetén a Katasztrófavédelem tájékoztatni tudja a lakosságot, illetve az Európai Radiológiai Adatcsere Platform térképén bárki ellenőrizheti az naprakész adatokat.

Nyitókép: Shutterstock

Ilyen volt a kutatást kiváltó, Európát is sújtó porvihar 2022-ben: