Ezért van a Holdnak udvara

Régen az ember sokkal szorosabb kapcsolatban volt akörülöttezajló dolgokkal, természeti jelenségekkel. Ezek pedig nem rettegéssel töltötték el, hanem megtanult olvasnibelőlük, ami nem csak hasznos volt, de tulajdonképpen a meteorológia népi rendszerét is jelentette.

Mára a tudás inkább csak érdekességként maradt meg, néha hallunk egy – egy népi megfigyeléssel kapcsolatos, kissé mosolyogva elmondott mondatot, mint azt, hogy ha vörös azégalja, akkor szél lesz. Ilyen a holdudvar is, vagy tudományosabb megfogalmazásban a haló, mely sokszor megfigyelhető, mégsem tulajdonítunk neki jelentőséget.

kép:mercy2908.wordpress.com

Pedig kellene, hiszen ebben az esetben az sem lenne baj, ha reggel lemaradunk az időjárás jelentésről, hiszen már estebe tudnánk készíteni az esőkabátot vagy az ernyőt.

Igen, a Hold(vagy éppen a Nap) körül megjelenő haló, vagy udvar esőt jelenthet. A létrejöttét ugyanis a magasban képződő fátyol és pehelyfelhőkben lévő jégkristályoknak köszönheti. Ezeken ugyanis megtörik a fény, és szerencsés esetben egy csodaszép, tökéletes kört formál az égitest körül. Ha még nagyobb szerencsénk van, akkor csak egy horizontális csíkot látunk, de ez a fajta haló ritka. A csapadékot hozó rendszerek megjelenése kezdetben ilyen jégkristályos felhőkkel történik, vagyis a népi megfigyelés megállja a helyét: ha a holdnak udvara van, eső lesz.

kép:crystalinks.com

A jelenséget azonban több emberi tevékenység is befolyásolja, így sajnos ma már előfordulhat az is, hogy hiába hurcolásszuk magunkkal az ernyőnket, mert bár láttuk az udvart, mégsem esik. Ennek oka, hogy a légi közlekedés úgynevezett mesterséges felhők keletkeznek a kondenzcsíkok miatt. Ezek azonban hiába tartalmaznak jégkristályokat, esőt nem fognak hozni.

A haló lehet néhány másodperces jelenség is, de az is előfordul, hogy órákon keresztül jól láthatóan jelen van. A legszebben akkor kapunkrólaképet, ha telehold idején, felhőmentes égbolton jelentkezik. Ekkor készülnek róla a legszebb fotók is.

lead kép:cloudynights.com