
A fejlett országok jó ideje segélyeket fizetnek a kevésbé fejlett régióknak, hogy segítsék azok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Ez az összeg egyrészt jóvátételként is értelmezhető, másrészt segítség gyanánt is.
Amennyiben megszűnik ez a támogatás, úgy a fejlődő régiók ki lesznek szolgáltatva a klímaváltozásnak, ami komoly veszélyforrás is lehet – erre hívja fel a figyelmet Ana Toni, a COP30 egyik vezetője.
Az ukrán-orosz háborúra való tekintettel sok ország dönt úgy, hogy visszavesz klímasegélyeiből és inkább a védelmi kiadásait fordítja a forrásait. Ezen nem is lehet csodálkozni, de a COP30 vezetője arra figyelmeztet, hogy a klímasegélyek tulajdonképpen védelmi kiadások.
Elsőre talán ez fura, de sajnos igaza is lehet. A klímaváltozás ugyanis olyan kríziseket hozhat, amennyiben elszabadul, amikre nem vagyunk felkészülve. A tömeges migráció már most is jelentős terhelést okoz az országok számára, de a szárazság, az öntözési rendszerek korszerűsítésének hiánya, az energiatermelés korszerűsítése és egy sor klímalépés elhagyása víz és élelmiszerhiányt, ezzel pedig könnyen konfliktusokat okozhat. Ezeket a kiadásokat pedig a segélyek nélkül a fejlődő régiók nem lesznek képesek megfinanszírozni.
Ana Toni éppen ezért javasolja, hogy a klímasegélyeket tekintsék az országok védelmi kiadásoknak, hiszen nemcsak a klímakatasztrófa elszabadulását akadályozzák meg, hanem sok olyan konfliktust is, melyet éppen a klímaváltozás hozhat magával.
Nyitókép: Pixabay