Lisztkukacok hozhatnak megoldás a műanyaggondokra

A műanyagszennyezés visszaszorítása egy dolog, de még ha holnap be is szüntetnénk mindenféle műanyag termék gyártását, akkor is kezdenikellenevalamitazzal a több milliárd tonna műanyaggal, ami jelenleg is a világ erdeiben, mezőin, a tengerekben és igazából mindenhol kallódik.

Mi legyen veled?

Tudjuk, hogy az egyetlen igazán hatékony módszer a műanyag ellen az az, ha egyszerűen nem vesszük meg. Ez nagyon nem könnyű, de valóban csak ez az út járható. Sajnos tény, hogy bár fennen hirdeti ma már szinte minden cég, hogy termékei újrahasznosíthatóak, a lehetőség csak lehetőség marad, a műanyag pedig többnyire a hulladékégetőben végzi, erősen szennyezve a környezetet, fokozva a klímakatasztrófát.

kép: ru.all.biz

Tehát mi legyen a meglévőműanyag hulladékkal? Égessük el ezt is? Vagy létezik jobb megoldás? A gondot az jelenti, hogy műanyagot tudomásunk szerint egyetlen élőlény sem fogyaszt – hiszen ember alkotta anyagról van szó, esélye sem volt a természetnek kezelni ezt az helyzetet -, a természetben a lebomlási idő pedig 500-1000 év, vagy még ennél is több.

Lisztkukac

Bár tény, hogy kifejezetten műanyagevésre egyik élőlény sem specializálódott, ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének olyan kis lények, melyek ne lennének képesek a műanyag biológiai lebontására. Itt jönnek a képbe a lisztkukacok.

Na persze nem maguk a kukacok ilyen szörnyen hatékony evőgépek, hogy a műanyaggal ismegbirkóznak, hanem a bennük élő baktériumok képesek amikroműanyagoklebontására is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 100 lisztkukac naponta egy tablettányi műanyagot képes feldolgozni, melynek végterméke co2, biomassza és más, biológiailag lebomló anyagok.

kép: edition.cnn.com

A Stanford ésBeihangEgyetem kutatói közösen publikálták tanulmányukat, amibenfelhívtáka figyelmet az érdekes jelenségre. Becsléseik szerint a lisztkukacok megfelelő mennyiségben képesek lennének legalább részben orvosolni a műanyagproblémát. Azért csak részben, mert csak apolipropiléntbontják, más műanyagokat nem. Arra azonban nem tér ki a tanulmány, hogy mitkezdeneazemberiséga milliárdszám elszabaduló lisztbogarakkal...

Alisztkukacráadásul nem is az egyetlen olyan lény, mely képes lebontani a polipropilént. A kínai selyemhernyó ugyanis hasonló baktériumokkal rendelkezik, vagyis szintén képes arra, amire mi, emberek még a technológiánk és ígéreteink tükrében sem.

lead kép: Spanish National Research Council