Vízkorlátozások lépnek életbe Új-Zéland legnagyobb városában

Magyarországon az utóbbi hetek és hónapok csapadékszegény időjárásának köszönhetően, hatalmas szárazság tombol. Az ideig év áprilisa lett az elmúlt 119 év harmadik legszárazabb áprilisa. Ennek ellenére a Földön van olyan hely, ahol a magyarországi helyzetnél sokkal erőteljesebben valósul meg az aszály fogalma. Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk erről, de most egy részletesebb elemzéssel készültünk az ottani helyzetről.

Új-Zélandon a december-februári időszakban van a nyár és jellemzően ezek is az ország legszárazabb hónapjai. Azonban az idei évben még az átlagnál is sokkal rosszabb helyzet állt fent, továbbá a már csapadékosabbnak számított március és április sem hozta meg a kellő megváltást, így okozva Új-Zéland északi szigetének az egyik legsúlyosabb aszályát.

A Hunua tartomány Auckland (Új-Zéland legnagyobb városa) mellett található terület, ami egyfajta víztározóként szolgál a városnak az itt található számos folyó miatt. Egy itt bekövetkező csapadékcsökkenés hatalmas nehézségeket hozhat a városnak. (nzherald.co.nz)

A következő műholdképeken a szárazság, növényzetre gyakorolt hatását láthatjuk. Mindkettő képen az Északi-sziget Hawkel-öböl régiója látható, elsőként 2019 május 2-án, másodjára pedig az idei év április 29-én. A világoszöld színnel jelölt területek a mezőgazdasági területek. Itt történt a legnagyobb változás. A sötétzöld árnyalatok jelzik az erdős területeket.

A műholdképek mellett más módszer is alkalmas az aszály kimutatására. Ezt a „Normalized Difference Vegetation Index-nek” (NDVI) nevezik, ami lényegében a növények „zöldes színének” mértéke alapján határozza meg azok egészségét, így közvetett módon pedig a szárazság mértékét.

Az kép a jelen helyzetet hasonlítja össze a 2000-2010 közötti átlaggal. (nasa.gov)

A barna szín jelenti az átlagnál szárazabb területeket (a növények barnulását, szárazodását, pusztulását reprezentálja), míg a zöld (zöld színű egészséges növények találhatók itt) az átlagnál csapadékosabb részeket jelöli. Új-Zéland Víz- és Légkörkutató intézete szerint az ország egyes részein hasonló mértékű aszály tombol, mint 2013-ban. 2013-ban egész Új-Zélandot 40 éve nem látott szárazság súlytotta.

Ezt az Új-Zélandi Szárazság Index (New Zealand Drought Index - NZDI) segítségével mérik, ami a csapadék, a talajnedvesség és a párolgás együttesével áll össze. Az indexnek öt szintje van: száraz, nagyon száraz, extrém száraz, aszályos, erősen aszályos. Ez alapján több város hetekig, néhol pedig hónapokig az aszályos vagy az erősen aszályos besorolás alatt volt.

Legsúlyosabban Auckland városát érintette (ez Új-Zéland legnagyobb városa 1.4 millió fővel), ahol 77 egymást követő napig az aszályos vagy az erősen aszályos besorolás volt érvényben a januári és az április időszak között. Ez bőven túllépi a 2013-as értéket, ahol ez a szám 58 napnál megállt.

Auckland városának az aszályos index szerinti besorolása, az elmúlt 13 évben. Az egyre sötétebb árnyalatok, egyre extrémebb esetet jelentenek. (niwa.co.nz)

A helyzet miatt az ország képviselői kötelező vízkorlátozások bevezetése mellett döntöttek Auckland városában, ami május 16-án lép életbe. A szabályszegéstől függően akár 6 millió forintos bírságot is kiszabhatnak az illetékesek.

Az aucklandi víztározó kisebb, mint 50 % kapacitáson működik. (nzherald.co.nz)

A szárazságot elsősorban ez egyre gyakrabban és erőteljesebben megjelenő tartós magasnyomású rendszerek okozzák, amelyek blokkoló „falként” viselkedve a szigettől távol tartják a csapadákos időjárást. Az ilyen helyzetek kialakulása miatt érkezik kevesebb csapadék például Grönland szigetére, ezzel is gátolva az olvadó jég utánpótlását.

A május eleji zivatarok végül enyhítették ezt az időszakot, azonban ez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy az összes területen megszüntessék az aszályos besorolást.

2020 május 11-i helyzet. A zivatarok ellenére több terület továbbra is száraz, aszályos és erősen aszályos besorolás alatt van már hónapok óta. (niwa.co.nz)

lead kép: reddit.com