2020. május 25. hétfő
Orbán

Az anticiklon kialakulásának folyamata

2020. április 5., 10:00
Az anticiklon kialakulásának folyamata

Az előző tudásfelhő cikkben a mérsékeltövi ciklonok kialakulásának folyamatáról volt szó. A mostaniban pedig a párját, a másik jelentős időjárás alakító nyomási rendszert vizsgáljuk meg, az anticiklont.

Az anticiklon egy olyan magasnyomású képződmény, amelyben a tengerszintre átszámított légnyomás 1015 hPa-nál nagyobb. Gyakran meghaladja a 1040 hPa-t, de a rekordot egy Mongólia felett kialakult (2001-ben) anticiklon tartja a maga 1083 hPa-os értékével. Maximális szélessége több ezer kilométer is lehet.

Anticiklon Spanyolország felett (worldlywise.blogspot.com)

A levegő súlyának megnövekedése hatására, a felszín felett magas légnyomás alakul ki. Ebben az esetben az adott felszín feletti levegőrészecske több, mint a ciklon esetében, ahol a levegőrészecskék száma kevesebb a környező területekhez képest.

thepropilot

A kialakult rendszerben a levegő süllyedő mozgást végez és egy nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog. A kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, aminek a szárító hatása miatt, felhőoszlató légmozgások alakulnak ki. Három fő anticiklon típust különbözetünk meg.

youtube.com/SusanMahoney

Az első esetben kicsit távolabbról szükséges megfigyelni a folyamatokat. Ha figyelembe vesszük, a Föld globális cirkulációját megfigyelhetjük, hogy találunk olyan területeket, ahol levegőrészecske többlet fordul elő a troposzféra magasabb szintjein. Ezt a felső troposzféra szintjein lezajló összeáramlás okozza, ami a Hadley-cella és a Ferrel-cella közötti területen alakul ki.

thepropilot

A két cella hatásának köszönhetően, a 20. és a 45. földrajzi szélességi fok között alakulnak ki a meleg magvú anticiklonok. E területekhez köthetők a föld legszárazabb részei, mint például a Szahara vagy Ausztrália középső része.

A második esetben már a felszíni folyamatok dominálnak. Ha egy nagy kiterjedésű felszíni terület nagyon hideg, akkor a közvetlenül felette lévő levegőréteget fokozatosan lehűti. A lehűlt réteg egyre nehezebb és nehezebb lesz. Ha a hűlés folyamatos, akkor a levegő elkezd süllyedni. Az így kialakult anticiklonokat, hideg magvú anticiklonoknak nevezzük. Leggyakrabban Szibéria és Kanada területei felett jönnek létre.

piwigo.com

Az utolsó típusban a mérsékelt övi anticiklonok kialakulásában, ismét a magasban létrejövő összeáramlás kap szerepet. A felső troposzférában kialakuló konvergencia (összeáramlás) hatására, megindul egy rendezett leáramlás, ami a talaj közelében szétáramlást okoz. Ha a magas szintű összeáramlás erősebb, mint a talajközeli szétáramlás, akkor a talaj közelében nő a légnyomás, aminek hatására erősödik az anticiklon. Lényegében hasonló az első esethez, viszont itt nem a Hadley-cella és a Ferrel-cella magasban történő összeáramlása miatt alakul ki az anticiklon és nem is garantált a létrejötte.

lead kép: nasa.gov