Íme a jövő: az agronapelem 

Az emberiség területi igényei egyre csak nőnek. Kell a föld a terményeknek. Kell a terület a városoknak, és most már kell a terület a napelemeknek is. Ez pedig nem jó hír, még akkor sem, ha cserébe tiszta energiát nyerünk. De látszik a fény az alagút végén, méghozzá vakítóan!

Területi gondok

Az emberiség létszáma egyre csak növekszik, és mi mindent meg is teszünk azért, hogy kitoljuk az életkort, és minél több emberi életet mentsünk meg – vagyis ez az adat várhatóan nem fog drasztikusan visszaesni. Vagyis egyre több termőterületre, és egyre több olyan területre van szükségünk, ahol energiát tudunk termelni.

kép: Fraunhofer ISE

Ez nem lenne gond, ha a kettő nem esne egybe, de sajnos sokszor így van. A napelemeknek isfontos, hogy minél több órában érje őket a fény, és a termőterületeket is e szerintalakítjukki. Itt pedig adódik a patthelyzet: vagy még több erdőt irtunk ki, és elpusztulunk az ökológiai katasztrófában, vagy maradunk a fosszilis energiáknál, és elpusztulunk a klímakatasztrófában. A harmadik opció, hogy lemondunk az evésről, de ennek eredménye sem jobb ez előző kettőnél.

Van megoldás

Persze a festett kép még odébb van, de most kell foglalkozni a gonddal. Ez tudják a németek is, akik egy érdekes kísérletet hajtottak végre. Arra voltak kíváncsiak, mi történik akkor, ha egységnyi területen nem csak napelemeket, vagy csak terményeket helyeznek el, hanem mindkettőt, így születik meg azagronapelemfogalma.

A paneleket 5 méteres magasságban telepítették, olyan közel egymáshoz, hogy alattuk a növényzet is megfelelő mennyiségű fényhez jusson, de ez az energiatermelésre ne legyen számottevő hatással. A kísérlet már zajlik egy ideje, és most már eredményekis vannak, de még milyenek.

kép: BayWa r.e.-​Fraunhofer ISE

Ha a területre csak napelemet, vagy csak növényeket telepítettek volna, akkor az eredmény egyaránt 100 – 100 % lett volna. Így, kombinálva viszont 2017-ben 160%, 2018-ban pedig már 186%-os eredménnyel lehet számolni. Ezt nyilván nem a napelemek többlettermelése adja, hanem azok a termények (téli búza, burgonya, lóhere, zeller), melyeket alatta termesztettek. A növények a kínálkozó árnyékot is kihasználva sokkal nagyobb terméshozamot produkáltak, amivel nem csak több élelmiszert adtak a kutatóknak, de igazolták azt is, hogy a kombinált rendszer életképes, sőt, a területi igényeket is megfelezi, vagyis az erdőségekről sem kell lemondanunk. Ez pedig minden szempontból kívánatos, és hasznos dolog, már csak élni kell vele!

kép: agro.solar