Ezt lehet, hogy érdemes lenne átgondolni: a legaszályosabb területeket szemelték ki AI adatközpontoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huAz új adatközpontok többsége éppen olyan térségekben épülhet fel, ahol a vízkészletek már most is komoly nyomás alatt állnak. Eközben az Egyesült Államok jelentős részét rekordközeli aszály sújtja. A mesterséges intelligencia fejlődése így egyre inkább vízgazdálkodási kérdéssé is válik.
Az Egyesült Államokban zajló mesterségesintelligencia-boom újabb váratlan problémára irányítja rá a figyelmet: a vízre. Egy friss elemzés szerint a tervezett új AI-adatközpontok közel kétharmada olyan térségekben épülne fel, amelyek az elmúlt egy évben tartósan aszályos körülmények között voltak.
Röviden, tömören:
- Az Egyesült Államokban tervezett új adatközpontok közel kétharmada aszály által érintett térségekben épülne fel.
- Az AI-rendszerek terjedése miatt az adatközpontok vízigénye 2028-ra akár 73 milliárd gallonra nőhet évente.
- Egy nagy adatközpont naponta akár 19 millió liter vizet is felhasználhat hűtési célokra.
- A helyi közösségek, gazdák és környezetvédők egyre több helyen tiltakoznak a beruházások ellen.
- A szakértők szerint a klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt egyre nehezebb lesz biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást.
A rendelkezésre álló adatok alapján a 809 tervezett adatközpont közül 517 olyan helyszínen valósulhat meg, ahol az aszály már most is komoly kihívást jelent. Ez különösen érzékeny kérdés annak fényében, hogy az Egyesült Államok összefüggő területének több mint 60 százaléka jelenleg valamilyen fokú szárazságtól szenved. A délnyugati és nyugati államokban a csapadékhiány már a mezőgazdaságot is sújtja, miközben a szakértők egy súlyos erdőtűzszezon veszélyére figyelmeztetnek.
Az adatközpontok működtetéséhez jelentős mennyiségű víz szükséges
A szerverek által termelt hatalmas hő elvezetése érdekében egy nagyobb létesítmény akár napi 5 millió gallon, vagyis mintegy 19 millió liter vizet is felhasználhat. Ez nagyjából 50 ezer ember napi vízigényének felel meg.
A mesterséges intelligencia gyors térnyerése tovább növeli az igényeket. Becslések szerint az amerikai adatközpontok éves vízfogyasztása a 2023-as 64 milliárd literről 2028-ra akár 276 milliárd literre is emelkedhet. Kutatók számításai szerint egy átlagos, 100 szavas AI-lekérdezés hűtési igénye közvetve körülbelül fél liter víz felhasználásával jár.
Valakinek még kedvez is az aszály
A beruházók számára az aszályos, ritkábban lakott térségek több szempontból is vonzóak. Az ingatlanok olcsóbbak, gyakran jelentős adókedvezmények érhetők el, ráadásul a száraz levegő kevésbé károsítja az érzékeny elektronikai berendezéseket. Ennek eredményeként Utahban, Texasban, Washington államban és más régiókban is sorra jelennek meg a több milliárd dolláros projektek.
A helyiek azonban egyre hangosabban tiltakoznak. Gazdálkodók és környezetvédők attól tartanak, hogy a növekvő vízigény hosszú távon veszélyeztetheti a mezőgazdaságot, a felszín alatti vízkészleteket és az érzékeny ökoszisztémákat. Különösen nagy visszhangot váltott ki a Utah államban tervezett Stratos adatközpont, amely a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lehet. Kritikusai szerint a projekt tovább növelheti a már most is zsugorodó Nagy-sóstó környezeti terheit.
A beruházók ellenérvei
Az iparág hangsúlyozza, hogy a vízfogyasztásuk még mindig jóval kisebb, mint a mezőgazdaságé vagy akár a golfpályák és díszgyepfelületek öntözéséé. Az üzemeltetők egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett zárt hurkú hűtési rendszereket, amelyek ugyanazt a hűtőközeget forgatják újra és újra, jelentősen csökkentve a vízfelhasználást.
Ennek azonban ára van: az ilyen rendszerek több energiát igényelnek. Ha ezt az energiát fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek biztosítják, akkor a közvetett vízfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás is növekedhet.
A vita várhatóan tovább erősödik a következő években. Az ENSZ becslése szerint 2050-re a világ népességének háromnegyede tapasztalhatja meg az aszály valamilyen formáját, miközben az AI-ipar vízigénye folyamatosan emelkedik. Egyre több szakértő szerint ezért a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló párbeszédben nemcsak az energiaellátásnak, hanem a vízkészletek fenntartható kezelésének is kulcsszerepet kell kapnia.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: The Guardian
